Olaszország egy kicsit másként - életvidám hétköznapok, izgalmas utazások, ízes élet & "dolce vita" - egy magyar lány tollából, Pizzaországról.

Egy Kis Itália


Az a bizonyos "Molto Difficile" Panettone

2019. december 23. - BellaItalia

Megannyi csodás karácsonyi finomság kerül Olaszországban az ünnepi asztalra, de kijelenthetjük, hogy Panettone nélkül nincs ünnep Itáliában. Így mivel a közös készülődésnél nincs is szebb, mi is most vágunk bele még az apróságok készítésébe. Nekünk viszont van még egy extra napunk :)  a holnap. Így utolsó pillanatos ütemben - elhoztam Nektek a tradícionális Panettone receptet, mely alapján mi is belevetjük magunkat, az egyik legfinomabb, de ugyanakkor eléggé komplikáltan elkészíthető finomság rejtelmeibe. S mivel mi úgy tartjuk, hogy mindennap ünnep, így egyszer érdemes nekiveselkedni a hosszútávú többnapos Panettone készítés rejtelmeinek, mert a végén tényleg egy csodát kapunk majd. Nálunk ugyanis nem csak karácsonykor készül, hanem amikor ránkjön akkor elkészítjük. Szigorúan hosszas előkészületek után. De látni fogjátok, hogy vannak fázisok, alapanyagrészek amelyek kapcsán lehet és tudtok is majd egyszerűsíteni az elkészítésében. Két ünnep között is remek finomság. A kandírozott gyümülcsök hangulata pedig így télen varázslatos. Mi nagyon szeretjük - az egész téli szezonban. Jöjjön hát Őnagysága az olasz Panettone, egy fúziós családi, tradícionális és hivatalos recept egyvelege alapján, ahogy mi készítjük:) 

19_a_mi_kis_kavezonk_hausbrandt.jpg

Ugyanis megannyi Panettone recept létezik, de az igazihoz sok türelem, sokféle alapanyag és megannyi konyhai módszertan és trükk kell. Így jöjjön hát a mi receptünk, mely folyamatosan alakul és fejlődik és minden évben hozzáteszünk és elveszünk belőle. De azt gondolom a főzésben és a sütésben is éppen ez a jó, hogy kedvünk, ízlésünk szerint is sokminden alakítható. A Panettone pedig mivel a téli időszak és a karácsony ünnepének finomsága, mi azt mondjuk, azért nagy, mert sok a szeretet benne. De készítjük kis muffin verziókban is, hogy még a szomszédoknak is jusson belőle. Egy a lényeg, hogy hosszas megtervezett folyamat az elkészítése, és érdemes bevonni a családot. Nálunk ugyanúgy, ahogyan a tortellini készítés is egy különleges klassz program, a Panettone pedig az igazi olasz konyhai stressz teljes futama, mert sok ponton lehet elszúrni, de ha sikerül, és ott mosolyog kerekdeden az ünnepi asztal közepén, az valami külön öröm és csoda. 

Az itt összeírt tanácsok és finomságok részben jönnek Nonna-tól, részben anyósom tapasztalatai és részben pedig az én kedves Giallo Zafferano online szakácskönyvem darabjai, mert én szeretem mindenhonnan a legjobb dolgokat így egybegyúrni, hogy abból még több finomság készülhessen. 


panettone_2.jpg

Egy fontos dolog, hogy minden olyan recept, mely azt írja, hogy oh ez egy "kétperces", vagy "espresso" karácsonyi finomság, azzal kevésbé értek egyet, lehet, hogy úgyis meg lehet csinálni, de egy igazi Panettone, az szerintünk fejedelmi étek, így meg kell neki adni az időt és teret, hogy szép, kecses tésztája megfelelően érjen meg, hogy utána kellemesen süthető legyen és csodás alakját is megőrízze szépen. 

S hogy miként is készüljünk a Panettone "challengre", nos úgy, hogy legalább 60-80 perc az alapok összeállítása, a kelesztési időket most nem is számítom bele, mert azzal együtt még marathonibbnak tűnne. Plussz 50 perc kb, míg ez a kis pufi karácsonyi finomság a sütőben is megemelkedik és kisül. De egy dolgot ne felejtsünk el, hogy annál finomabb és lazább lesz a tésztája, ha a "lievito madre" azaz a házilag készített kovászos élesztővel késztjük, ami külön egy herce-hurca tudom, de attól az igazi és a legjobb, amit ugye elkészítés után legalább egy 22-24 órán át érlelünk és utána egy éjszakán át pihentetünk is. Természetesen rendes élesztővel is lehet csinálni, nah, csak az nem a tradícionális. ( Amennyiben szeretnétek a házolag készülő "lievito madre" receptet - írjatok nekem és akkor arról is lesz egy írásom hamarosan - nagy örömmel és szeretettel !)

6_panettone.jpg

Az egyik legfontosabb tényező a mi Panettone-nk kapcsán, hogy 2 fázisból készül. (Plussz a házilag készített "lievito di madre" sejtelmes de remek folyamata.)

Elsőként egy tészta alap készül, majd pedig a töltelékeket is magába foglaló massza, amit aztán újra összedolgozunk. 

Az elős fázisú tészta alaphoz, mely nagyságrendileg 1200-1300 gramm lesz a következők kellenek: 250 g liszt ( Manitoba típusú a legjobb, mely általában egy "0" - ás kategóriájú ),125 g víz, 65-70 g cukor (ízléstől függ - fontos, hogy sima cukrot érdemes használni, barnacukrot sem igazán javaslom...), 50 g tojássárgája, 70 g puha vaj, 2 g őrölt maláta, s a csodás lievito madre / élesztő 65 g (melyből a legjobb a házilag készített kovászolt élesztő - ha kíváncsiak vagytok hogy ez hogyan készül, szívesen írok erről is később). 

buci.jpg

PANETTONE TÉSZTA ALAP: 

Öntsünk egy tálba a malátát, a cukrot, és a szobahőmérsékletű vizet. Majd ezek után a legjobb ha kézi habverőt használunk és összekeverjük, amíg a cukor tökéletesen fel nem oldódik. Ezek után konyhai turmixgépbe, vagy a tésztakeverőgép illesztékei alá öntjük az alapot és lebegő habverős illesztékkel együtt, szépen lassan keverő programra beállítva, elindítjuk a lassú kavarást. A folyamat keretei között szépen elkezdjük hozzá adagolni a lisztet és kezdjük a gép segítségével gyúrni, dagasztani a tésztát. 

Mindezt kb. 5 percig hagyjuk, amíg a tészta állaga már sokkal kedvezőbb lesz. Majd ezek után jön hozzá az élesztő, (amennyiben a kovászos "lievito di madre"-val dolgozunk, akkor azt célszerű a sütés - főzés előtt a napközben 2-3 alkalommal felfrissíteni. Az élesztős tészta öntetet továbbgyúrjuk. (Amennyiben sima élesztőt használunk, azt célszerű kevés langyos vízben felfuttatni és úgy hozzá adagolni).

Fontos, hogy mindig mérsékelt sebességgel gyúrjuk a tésztát, sosem nagyon magas sebességgel. 

Miközben ez halad, készítsük el a vaj és a tojássárgájának egyvelegét. Fontos, hogy amikor én vajjal dolgozom, mindig csak a kezem használom. Valahogy sokkal jobb lesz a tészta. 70 g lágy vajat beletesszük egy kistálba, és egy kicsit kézzel mindig átgyúrom, de persze utána már gyúrható kézi habverővel is, amíg krémes állagot nem kap. Ehhez kellemes kis darabonként adjuk hozzá a tojássárgájának is egy kisebb mennyiség (egyharmadát) és elkeverjük, majd ahogy egyöntetű elegy lesz, utána hozzáadunk megint egy kis vajat és tojássárgáját, s azt is először kézi habverővel gyúrjuk össze, majd amikor szép állagú lesz a tészta, a keverőgéppel is átgyúrjuk egy kicsit. Amikor már csak egy harmad vaj és tojássárgája marad, akkor a tésztát először egy kenőlappal tegyük ki egy szilikonos tálkára, és a megmaradó egyharmad vaj és egyharmad tojássárgájával szintén készítsük el az elegyet. Hagyjukm hogy a más kész kis tésztahalom száradjon egy kicsit, és amikor az harmadik negyed elegy készen áll, akkor a megszikkadt tésztahalommal - mintha vajaznánk - kézzel összegyúrjuk újra. Majd aztán géppel is. 

Ezekután jön az, hogy a tésztát gömb alakúvá formázzuk, és beletesszük egy üvegtálba, amit lefedünk műanyagfóliával. és kb. 12 órán át hagyjuk kelni (ez lenne a tradícionális módszer, de én sokszor éjjel leteszem pihenni a tésztát és kora reggel nekilátok 6-8 óra után is, s általában jól szokott sikerülni). Fontos, hogy kellemes 24-26 fokos szobahőmérsékleten keljen a tészta. 

A PANETTONE TÖLTELÉK / 2. ALAPTÉSZTA:

Ennek alapanyag igénye: 62 g liszt (Manitoba, 0-ás), 40 g puha , kézzel gyúrható vaj, 100-120 g mazsola, vagy asztalt muskotályos szőlőszem - ízlés szerint, 1 vanília rúd, 30 g kandírozott citromhéj, ha igazán különlegeset szeretnétek, akkor a "cédrus citrom" héjja a legjobb, 50 g cukor, 50 g tojássárgája, 2 g finom tengeri só, 16 g akácméz, 70 g kandírozott narancs darabok

12_edessegek_1.jpg

Emellett pedig szükségünk lesz még, narancs, mandarin és és citrom krémekre (Pasta di...) - (szinte 100%os gyümölcsalapú lekvárok is jó!) melyek inkább "chutney" állagúak, mintsem vízesebb alapú lekvárok. Én citromból szoktam beletenni a legkevesebbet kb. 15-20 g körül, mandarinból 30 grammot, narancsból pedig 60-70 gramm is lehet nyugodtan. ( Nálunk ilyen krémeket akkor is szoktunk főzni , amikor lekvár készül ezekből a finomságokból )

A panettone második tésztájához egy műanyag kenőlap segítségével kiszedük az első (kovászolt - kelesztett) tésztát az üvegtálból, és betesszük a keverőbe, igyekezzünk a levegős keverőket alkalmazni, melyek még inkább levegősebbé tudják gyúrni a tésztát.  Majd az első tészta alaphoz, hozzáadunk 65 g Manitoba lisztet addig kevergetjük a keverőgépben, amíg kellemes konzisztenciát nem alkot.  Ezután adjuk hozzá az aromás finomságokat, azaz a narancspasztát, a mandarinpasztát és a citrompasztát;  majd adunk hozzá mézet és a vaníliarúd belsejét is szépen. Én sokszor kiveszem a keverőtálból és kézzel gyúrom át, mert sokkal jobban lehet majd érezni a tészta állagát. 

Majd külön elkészítem a 40 g vajjal és az 50 g tojássárgájával a keveréket. Ezt félreteszem, s miközben már a tésztánk egyvelege is remek kombót alkot, a tésztához még hozzárakom az 50g cukrot, és egy csiptenyi sót is. Majd szépen lassan, inkább kézzel rásegítve, két adagban teszem hozzá a vajas - tojásos emulziót, s lassan géppel dagasztom tovább, amíg minden össze nem érik a keverőtálban. A mazsolát közben beáztatom egy kicsit lanygos vízbe, kb 15-30 percre, majd közben felszeletelem a kandírozott gyümölcsöket és a cédrus citromot is apró darabokra, s ha leázott a mazsola, akkor hozzáadom a gyümölcskeveréket. 

Majd nagyon fontos, hogy a teljes tészta, töltelék, gyümölcs és mindenféle egyveleget még egy kicsit lassú programon továbbgyúrom a tésztakeverő géppel hogy kellemesen puha, szép állagú legyen, szinte selymes lesz már a tészta ekkora, s mivel sokat dolgozott a tálban, megérdemli hogy pihenjen úgy kb. egy félórás nyugalmat adjunk neki. Takarjuk le száraz vászonkendővel, az alatt szeret a legjobban pihenni. 

Majd ha megpihent, akkor a tésztát óvatosan lekerekítve érdemes 1 kg-os papírformába tenni ( ennek kb. 20-22 cm lesz az átmérője és 8 cm a magassága, s így készül majd egy később könnyen szeletelhető és vágható nagyon szép családi Panettone. A maradék tésztából pedig kis muffin tálak segítségével érdemes kisebb Panettone-kat csinálni, ezeket anno a Giallo Zafferano.tól lestem és szerintem zseniális ötlet, az egész család imádni fogja. Amikor pedig beletesszük a papírformákba a tésztát, hagyjuk megint egy kicsit pihenni, egy másik 30 percet kb. amikor is olyan hártya alakul majd ki a tészta tetején. Ilyenkor van egy trükk, hogy érdemes a tetején kivágni egy kis keresztet, ahová egy pici vajat helyezzünk el, s 175 fokra melegített sütőben süssük kb. 50 percig. Hosszú sütőpálcikával tudjuk majd ellenőrizni hogyan is sül a szépséges finomság. 

A kisebb panettone-kat én mindig másnap csinálom meg, nyugodtan maradhatak hűtőben a tészta muffinkák, amikor már megkeltek. Sőt a nagy Panettone sütése után, Nonnan mindig azt mondja, hogy még egy napig hagyjuk hülni, mert igazán úgy szép kiszedni a papírból - hogy egy nap után meghül és elfoglalja kellő formáját.  

panettone_3.jpg

Tökéletes és szerintem mindenkori nyertese a karácsonynak és minden más ünnepnek, mert mi nemcsak karácsonykor készítjük el, hanem amikor éppen úgy alakul, mert isteni finom puha foszlós tésztájának senki sem tud ellenállni. Nálunk nemcsak a tortellini az, amitől ünnepi hangulat lesz, de maga a Panettone is mindig slágerlistát, mert ha bár irdatlan hosszú folyamat lehet a megalkotása, egy igazi csoda utána azt együtt élvezni a családi asztal körül. Mi előszeretettel imádjuk amúgy akár kézzel is tépni a finom tésztát, reggel settenkedve, karácsonyi szarvasos papucsban a konyhából az előszobán át, nincs is sokszor ennél nagyobb öröm. A Panettone meg amúgy is a maga kis ducoi formájával olyan kedves és mindenkit asztal mellé parancsol. Hatalmas a szeretet - ereje:)

 S jöjjön még egy kis karácsonyi ráadás is, elárulom azt is Nektek, hogy miként érdemes narancsból, citromból és mandarinból, úgynevezett "PASTA"-t, krémet készíteni. 

citromok.jpg

A TITKOS CITRUS PASTA-K RECEPTJE:

Nekem a mandarinos és a citromos az egyik kedvencem. S ennek most abszolút szezonja is van! Fontos, hogy olyan mandarint vegyetek ami esetleg nem volt kezelve vegyszerrel és a héja is ehető, felhasználható. Mossuk meg, majd vegyük le a végeket, s aztán hámozás nélkül vágjuk félbe a mandarinokat, megmentve a kifolyó finom mandarin levet is közben. S ahogy csak tudjuk szeleteljük fel ( ugyanez a művelet zajlik a naranccsal is). Amikor ez megvan, akkor egy tálba tesszük őket, és cukrot adunk hozzá, s kb 15-20 percig csak hagyjuk, hogy a gyümölcs és annak leve és minden egybe érjen, s a cukor is felszívódik. Majd lassú tűzre tesszük, s nagyon alacsony hőfokon 35-40 percig főzzük, majd hagyjuk kellemesen kihülni, amit én ha már kihült mindig kézzel még meggyúrok és addig szoktam nyomkodni, amíg esetlegesen a felesleges lé is ki nem folyik, vagy amit nem vett fel a cukor, azt leöntöm róla. Az ilyen citrus pasta-k akkor a legjobbak, ha hagyjuk őket meghülni, megdermedeni egy kicsit és kellemes krém állagúak lesznek. 

Csodás Panettone és citros illatú pillanatokat kívánok Nektek, s megannyi boldog ünnepi percet együtt a családdal! Legyen nagyon szép a karácsonyotok! Élvezkedjetek, nyújtozzatok és legyetek együtt amennyit csak lehet. 

S amit még ne feledjetek, ha ez az isteni finom dolog nem fogyna el első este, utána a szeletkéket kis zacskókban tudjátok majd tárolni még pár napig, de mint minden ilyen ez is frissen a legjobb és legelbűvölőbb. 

BUON NATALE ! Baci & Abbracci: Kinga

 panettone_1.jpg

 

(Photocredit & Copyright: A szöveg és a képek - kivéve melyek külön jelölve vannak - az Egy kis Itália blog szerzőjének: Semperger Sommariva Kingának szerzői jogtulajdonába tartoznak. Az oldalon saját fotók és a szerző képei találhatóak. A kép/képek és a szöveg további felhasználása csak és kizárólag a szerző engedélyével, beleegyezésével, vagy a jelen forrás hivatalos megjelölése mellett, teljes tartalomként osztható meg, közölhető tovább. Köszönjük a szerzői jogok tiszteletben tartását! A recept egyes elemei a Giallo Zafferano receptekből kerültek merítésre, annak családilag átdolgozott verziója, ahogy mi szeretjük :) 

 

 

 

Karácsonyi mese Friuli-ból

Mióta olyan igazán félig „olasz” lettem, s fejest ugrottam a nagyhangú déli létbe és életbe, sokszor, minden ok nélkül magamban is elmosolyodok. Csakúgy.... Ilyenkor ott legbelül, nagyon mélyen azt érzem,  hogy engem titkon a Jó Isten is ide - Pizzaországba teremtett. Azok az energiák, melyek itt délen a mindennapokban "robbannak", a tenger felett szikrázó napsütésből, az Adria kék hullámaiból, a hósipkás hegyek szikrázó fehérjének csillogásából, a teraszos dombok csodás sziluettjéből, s persze az örök Aperol narancsos árnyékában, és a Panettone dombokon is túl, nos bizony azok az energiák azok, melyek az én lelkemmel és szenvedélyemmel együtt lobognak. S akkor a férjem kék szeméről még nem is beszéltem:)

1_grado_beach_karacsonyfa_allo.jpg

Friuli elhozta az életembe azt, amit már oly régen kerestem. Az emberi léptéket, a harmóniát, a nyugalmat, a mindennapi mosolyokat, a letisztult szépséget, egy igazi hangos olasz családot, és a szerelmet. Egy olyan régióban élünk, ahol szinte minden családias léptékű, olyan emberekkel dolgozunk, ahol sokszoros generációk lelkesen és szenvedéllyel építik a családi üzletet, s ahol a mosoly és a nyílt tekintet még számít, jelen van és megmozgatja az emberek lelkét. Friuli egy vadregényes, végtelen kedves régió, őszinte, tiszta és azonnal beírja magát az ember szívébe. Nálunk a karácsony - mondanom sem kell, hogy egy igazi hang és energiarobbanás. Olyan Kingás ... mondanák a barátaim :) Tényleg olyan, nagyhangú, nagyszívű és jóízűen hangos, nevetős, ...olyan olaszos.Olyan Egy kis Itáliás ....

2_me_on_grado_beach.jpg

A karácsony nekünk az egyik legnagyobb boldogságmorzsa, a maga káoszos szervezéseivel, a naponta változó olaszos tényezőkkel, hogy például ki hozza a sonkát San Daniele-ből a tortellini töltelékéhez ( általában mi), ki megy a hegyekbe a friss sajtért (apósom), és ki rendeli az aszalt gyümölcsöket és konfettiket Szicíliából és Nápolyból (anyósom), ki készíti elő a teljes konyhai terepet, gépezeteket a tésztagyúró géptől, a milliónyi tálig (Márta nagynéni)....s ki felügyeli mindezt?????? természetesen Nagyi, miközben Anna néni pedig örömmel és szeretettel készíti a munkafalatokat a dolgozó csapatnak, akik éjjel nappal sütnek főznek. Egyik nap nálunk, aztán másik nap Nagyinál és így tovább.....Külön családi munkabeosztást készül, hiszen nemcsak a létszám, de a már szinte fanatikus étel és élet imádat miatt  is az előkészítés alatt álló családi "ellátmány" legalább 15 verziós étel és ital logisztikája önmagában egy igazi "grande" káosz. Kezdve a nagyüzemi méretű tortellini gyártással, majd egybekötve az olasz régiók összes különlegességeinek, édességeinek beszerzési hadjáratával, melyet Attila királyunk is megirígyelhetné, a mindennapi relaxáló csin-csinek, üzleti és baráti találkozók pillanatáig.

Amikor a frissen sült Arancini-k illatos pisztáciakrémmel vannak töltve, lomha táncot járnak a nagy tálakon, a finom sütőtökös és brokkolis, lazacos társaikkal, s amikor a ricottás sütik vigyázba állnak, s együtt nevetnek a grillezett mandulás társaikkal, persze némi pisztáciát lopva az Arancini-hez készülő alapanyagokból. Egy időszak, mikor az ízek és érzékek mámora ténylegesen a tetőre hág. Amikor előkerülnek a díszes tálak, a fényes tálalóedények, a karácsonyi terítők, a mézédes szőlő, az ananász és a nélkülözhetetlen narancsillat...S mindezen finomságok között keresztbe és kasul, ott az ember, én, Te, Ő, mi, Ti, Ők. Együtt készülnek a dolgok, együtt, minden szeretettel kóstolunk, gyúrunk, szaggatunk, sütünk, főzünk. Ez az időszak, így decemberben az olaszoknál tényleg arról szól, hogy egymásra - és magunkra figyelünk, szeretünk, élünk, nevetünk és együtt vagyunk. Beszélgetünk, családot látogatunk, időt töltünk az idősebbekkel, és együtt játszunk a fiatalokkal. S természetesen nagyokat eszünk, kávézunk, és koccintunk. Azt hiszem a legfontosabb pillanatok az életben....

3_finomsagok.jpg

6_panettone.jpg

5_szaritott_gyumolcsok.jpg

4_aperolos_szicilia.jpg

Az olaszoknak alapjaiban mindennap ünnep, mely érzés karácsonykor sok szinten hatványozódik. Ezt az életfelfogást káprázatosan tisztelem bennük. Ez itt a mi kis régiónkban talán még jobban érezhető, hiszen a családi hagyományok, a nagymamák és a nagypapák szerepe, a hegyi emberek, favágók ősereje és a halászok napsütötte lelke, egybeforr a dombvidék borász családjaival, a történelmi kisvárosok szépkezű idős hölgyeivel, az egyetemisták tiszta mosolyával. Megtanultam tőlük, hogy miként lehet egy szürke reggel napsütötte, s hogyan csalhatunk arcunkra mosolyt a legrohanósabb nap közepette is. Egyszerűen, úgy hogy figyelünk egymásra. Emberi érzéseket adunk - kapunk, s nem rejtegetünk. Udine egy igazi édes - bájos kisváros, ahol az ilyen apró csodák még inkább mindennap előfordulnak. 

A kis sarki boltban a pénztáros hölgyek mindig makulátlan mosolyukkal fogadnak nap mint nap és mindig van 1-2 kedves szavuk az alapvető köszönésen kívül. A parkolóhoz kikísér a biztonsági őr, mert látja egyedül vagy és kedvesen segít hölgyeknek, időseknek, kerekesszékes vásárolóknak. A négylábú kedvencedet elkényeztetik a piciny boltok, hiszen tudják így még nyitottabb szívvel térsz vissza, a kutyádról nem is beszélve, aki szinte húz be a mi kis "corner shopunkba". A sarki sajtosnál finom prosecco fogad decemberben és folyamatos koccintással ünnepelünk minden egyes vásárlásnál, hiszen miért is ne. Az üzletek eladói szinte minden apró darabot karácsonyi díszcsomagolásba öltöztetnek, s mialatt a színes papírok hadába stílusosan öltöztetett csomagokra vársz, addig finom ünnepi csupa csoda papírba tekert csoki finomságokkal kényeztetnek. 

12_edessegek.jpg

A négylábú kedvencek számára minden nyitva áll, a kutyaitatók ünnepi díszben mosolyognak, kis piros szőrrel körbetekerve, vagy fényes tálka mellett mikulás vigyáz a friss vízre, a kis boltok ajtaja előtt – s amikor túl hideg van, a bolt tulajdonosok még arra is figyelnek, hogy kedvenceink nehogy jéghideg vizet kapjanak. A robogó biciklisek, fagyönggyel megrakva, piros szalaggal körbetekert, fehér csíkos masnis kormánnyal szelik, a teliholdtól fényes macskaköves kis utcákat, ahol a picinyke bárok narancsos fényében, üvegpoharak kecses tánca sejlik át, a történelmi épületek ólomüvegeinek ablakán. A parfümboltok előtt fahéjas, narancsos és szegfűszeges parfüm illatot fúj a hideg decemberi szél, míg a kirakatokban elhelyezett fenyves erdőben meseszép illatgyertyák kelletik magukat, szinte – ténylegesen ellenállhatatlan módon.

Minden apró részlet ünnepi hangulatban figyel. A kis folyóparton faház vár, ami ünnepi fotóhelyszín, feldíszítve, ünnepi kis bútorokkal, hatalmas díszekkel varázsol el. Míg a főtéren a hatalmas világító gömb lett a város kis szívmelengető közösségi kuckója, ahol esténként kicsik - nagyok, fiatalok és idősek együtt fotózkodnak, míg kezükben a finom Sangiovese borból készült finom téli meleg finomság gőzölög. Az utcák felett hatalmas világító gömbök lebegnek, mint egy téli mese elvarázsolt kisvárosában, míg a házakon fényes csillagok ragyogják be az éjszakát. A régi piactér épülete pedig egy fényjáték karácsonyi színeibe öltözve kápráztatja el az arra járókat. A sarkon lévő pálmafa is karácsonyi fényeket kap, s a házmester is már felállította a kis Betlehemet és a karácsonyfát a ház földszintjén, mely alá a lakók pici finomságokat tesznek ki a ház közössége részére. Színes cukrok, kézzel készített díszek gyerekrajzok, ilyenkor még a lift is mosolyog, na meg a kutyánk is szeret beülni a fa alá - mindenhol, mindenkor :)

11_maggie_unnepi_diszen.jpg

 

10_utca_fenyekkel.jpg

9_esti_fenyek_gomb.jpg

14_piros_szomyeg_nappal.jpg

8_haz_csillagokkal.jpg

13_nappali_udine_december.jpg

Ebben az időszakban, sokszor ültem ki a mi kis szeretett kávézónk teraszára  még így a csípős decemberi hidegben is, s egyszer sem fáztunk, mert Udine mindenkit olyan erősen körbeölel. A kis ablaknál ülve a székeken csak figyeltük ahogyan kedves családok rohangáltak fel és alá a is utcákban, majd peckes kis skacok éreztek kékes pufi dzsekiben, hozzá zöld bojtos sapkában és a sapka színéhez tökéletesen illeszkedő csizmában, ünnepélyesen menetelve a piros szőnyeg adta ünnepi hangulatban. Aztán ahogy a kirakatban éppen a 6 literes üvegbe csomagolt narancs mennyországgal szemeztem, s a testes kis Aperolos palackban saját magam mosolyát láttam visszakanyarodni felém, jó érzéssel töltött el, csakúgy, maga a pillanat, amire sokszor nem kell magyarázat, hogy Olaszországban éppen miért és hogyan, de olyan jól és szélesen el lehet mosolyodni.

Aztán megláttam: „UNICORN LATTE” …. kék habos csoda integetett az üvegen keresztül, először azt hittem nem látok jól, majd az ünnepi fényekben tágra nyílt pupillám mellett, rendesen pislogtam, mire kiderült, konkrétan a téli szezon valószínűleg legegészségesebb itala az, melyet kedvenc kis kávézónk is árul. A kék színű csoda, -  spirulina algából, maca teából, gyömbérből kókusztejből és ….készül, teljesen glutén és cukormentes, s az illatának fensége ott és akkor magával ragadott. Tudtam, hogy mostantól ez egy kötelező élmény lesz, kiülni a piros szőnyeg fölé, elbambulni az utcák igéző fénysoraiban, hallgatni az olaszok életvidám csacsogását és csak úgy lenni, szeretett kisvárosom kellős közepén. Az ital feltöltött, elbűvölt s azt hiszem picit el is varázsolt, mert bár először azt hittem nem hiszek a fülemnek, de a kávézó kirakat üvege mögött a bártender fiú, olyan tenorral kezdett el énekelni, hogy azt hittem leesek a székről. A járókelők is megálltak, s a teret körbelengte egy kellemes olasz dallam, egy magas fekete hajú fiútól, aki a maga fantasztikus kisugárzása mellett, - elegáns kis fekete mellényben, miközben a koktélokat készítette -, búgó hangon folytatta a körülöttünk lévők által kért dalok éneklését. Udine-ben tényleg mindennapra jut egy csoda :) A kék ital ettől a naptól kezdve, mint egy mágikus kis csoda a mindennapok része lett, mert íze és finomsága a téli időszak tökéletes összhangját adta vissza. 

15_piros_szonyes_kingus.jpg

17_teraszon_a_kek_latte.jpg

16_unicorn_latte.jpg

18_aperol_kek_cucc_es_kirakat.jpg

19_a_mi_kis_kavezonk_hausbrandt.jpg

A másnapi kötelező teendők sokasága szélsebesen megérkezett. Tudtam, hogy iszonyú feszített tempójú nap lesz, így már reggel a zuhany alatt elképzeltem magamnak, hogy ez akkor is egy tökéletes, mosolygós nap lesz. A notebook táska szerény 15 kg-ját magamra aggatva, mint egy igazi irodai karácsonyfa indultam el a Via Gemona hangulatos utcáján, ahol a kávézók között apró pici régiség üzletek, igazi korabeli retro kötöttáru bolt, valamint a széles kínálattal rendelkező zöldséges után, a mi kis templomunk, majd az automatikus és interaktív alkalmazásokkal felszerelt kutyamosoda mellett gyalogoltam. 

Napsütötte reggel volt, az iskola udvaron igazi erőteljes gyereksikolyok tudatták, a suliban éppen szünet van, és a gyerkőcök kint rohangáltak, a decemberi nap D vitaminnal dúsított frissességében. Ahogy az utam vitt előre, a boltok száma csak nőtt és nőtt, arányosan a macskakövekkel. A Via Mercato Veccio-t elérve pedig pontosan rájöttem, hogy mitől lesz még szebb ez a nap. Karácsonyi "WINDOW-SHOPPING" - azaz kirakatnézelődés. Az olasz kirakatok felérnek egy csodával. Valahogy olyan kellemesen női lelket simogató energiák áradnak belőlük. Minden üveg mögött egy igazi kis téli világ elevenedett meg,akár így akár úgy. Hatalmas jégcsapokon lógtak a meseszép gyapjú sálak, arany oszlopokon pedig a legújabb gyöngyökkel díszített "udvari" bársonycipellők. Hiába, az olaszok ebben is fantasztikusak….a kirakataik műalkotások, a legkörültekintőbb részletességgel figyelve a díszletekre és harmóniára. A tél stílusos darabjai így kora reggel csábítóan szuszogtak a hideg üvegek visszatükröződésében és piha puha mivoltukban várták új gazdáikat. Hiába ez a tél valahogy most nagyon én vagyok…. Szőrmék, puha piros, nehéz zöldselyem, bársonyos bordó és megannyi gyöngy, színes kövek, csodás csatok, igazi barokkos kiegészítőkkel, természetesen összhangban és stílusosan egymás részleteiben elmerülve.

32_kek_ruhas_kanape.jpg

Valentino szegecsei a piros bőr táskán fényükkel és eleganciájukkal igazi ünnepi hangulatot varázsolnak, Prada vonalai lenyűgözően egyszerűek és elegánsak, na jó, a bársony téli papucson azért eltűnődtem egy darabig, de el kell ismernem - vízöntőként - imádom a különleges darabokat. Fendi sarkos eleganciája szíven üt, hiszen a szezon táskái fantasztikusak lettek, a kis körben a fordított "F" betás monogram azt hiszem az szezon egyik kedvence. Dolce & Gabbana játékossága a színes kövektől, s flitterek játékán át igazi bolondos darabokat teremtett meg erre a télre. Alexander Mqueen olyan rojthalmazokat álmodott meg, melyek már ránézésre is bonyolult viszonyokat feltételeznek, ugyanakkor pontosan azonnal szembeötlő stílusa miatt, az én figyelmem is megragadta egy mesés fekete táska, piros rojtokkal. Gucci eklektikus, etno stílusa, kicsit népies motívumai vegyülnek a virágok színes kavalkádjával, melyek a télbe színes szívdobbanásokat csalnak, felettébb csodás anyagokkal karöltve, mindehhez elegáns gallérokat megálmodva. A szezon felejthetetlen mindent feldobó darabja, pedig a MASNI, az imádatos bársonyból, gyöngyökből varrt, szőrme díszítéses, csodaszép masnik. Imádom őket, a bojtokkal és rojtokkal együtt. Mert hihetetlenül fel tudnak dobni akár egy egyszerű kedves darabot is. 

20_alexander.jpg

27_gucci.jpg

28_valentino.jpg

 

29_fendi.jpg

30_ysl.jpg

 

21_gucci_es_panettone.jpg

25_bordo_csodak.jpg

A részletek mint mindig az olasz divatban is fontosak, az öltések pontossága, az anyagok minősége, a mesés szabásvonal, s az egyszerű, tiszta elegancia, amely nap mint nap elsétál előttünk, ha Olaszországban vagyunk. Itt a nők szeretik viselni ami rajtuk van és alapjaiban szeretik önmaguk. Büszkén és vidáman teszik fel a legpirosabb rúzst, húznak elegáns kabátot még a hétköznapi rohangáláshoz is, és veszik fel legszebb darabjaikat, a hétköznapok rohanása közben is hiszen igen ....egyszer élünk. A telet felmelegítő bordó, piros, s árnyalataik áthatják az utcákat. Megannyi színes, piros, vörös, bordó csoda vonul együtt elegáns gazdájával, igazi ünnepi hangulatot adva ezzel a kis utcák pislákoló fénye mellett. Szeretem a bordót, s most hogy a műszőrme igazi reneszánszát éli, elengedhetetlen hogy az ember ne szerezzen be alapdarabokat. Szőrme sálak, gallérok, táskadísz, s kiegészítők. Hiszen ezekkel minden alapdarabot remekül fel lehet dobni. Egy szó mint száz az olasz divat, karácsonykor is hódít és mesés darabjainak önmagában már a látványa is beleégette magát a szívembe, így megannyi stílusgondolattal robogtam tovább az iroda felé. 

24_masnis_cipo.jpg

26_twin_set_jo.jpg

.....Éppen ott festegetett aznap is, a tér piciny részleteit életre keltve, csak most karácsonyi hangulatban, színekkel körvonalazva álmodta meg ecsetének apró szálainak a segítségével - Udine történelmi kisvárosának piciny főterét. A kedves idős festőbácsi nyugodt volt, hagyta, hogy arcát finoman érintse a nap. Mostanában nem nagyon láttam, - így egy különlegesen jó érzés szaladt végig rajtam, hiszen Ő ide tartozik, a mi terünk része, mivel alkotásaiban nap mint nap gyönyörködhetünk. Ő egy ikonikus alkat, aki Udine épületeit, kedves tereit, szűk kis utcácskáit lehelli rá a festővászon finom szöveteire. Aznap is csak megfigyeltem, mialatt kedvesen szuszogva forgatta az ecsetet a kezében, keltek életre a házak színes kis ablakai, a fények, a templom ünnepi terasza, a biciklisek hada a macskaköveken és maga úgy az egész mese, ami Udine-ben nap mint nap körbevesz minket.

Ünnepek előtt, után és közben, karácsonykor, húsvétkor, alapjaiban mindenkor....hiszen valahol ez a legfontosabb! Éljünk úgy, hogy legyen egy picit mindennap ünnep, egy picit minden pillanatnak adjuk meg a módját és még a rohanó percek közepette is, figyeljük magunkra, egymásra. Tudjunk szeretni, adni és kapni, s járjunk nyitott szívvel. Minden visszajön és az élet mindezt meghálálja. Csak ki kell nyitnunk a szívünk, egy kicsit jobban mint eddig, és meg kell tanulnunk jobban egymás felé fordulni. Kezdjük azzal, hogy kívánjunk egy ismeretlennek holnap Boldog Karácsonyt, összefűzve egy kedves mosollyal. Én innen a mi napsütötte Egy kis Itáliánkból megannyi szeretetet küldök nektek, telis - tele sok szép gondolattal. Legyen mesés karácsonyotok! 

Nagyon Boldog Ünnepi készülődést kívánok Nektek, csodaszép & Kellemes Karácsonyt kedves olvasóim, Nektek és szeretteiteknek! Minden karácsonyi álom és kívánság váljon valóra :)

festobacsi.jpg

 (A képeket és a tartalmat szerzői jogok védik. Mind a fotók és a szöveges tartalom Semperger-Sommariva Kinga  alkotásai. Így a képek és a tartalom egészének, vagy akár annak csak részletnek továbbközlése, megosztása, csak és kizárólag az eredeti forrás, és link megnevezésével, valamint a szerző beleegyezésével történhet. Ellenkező esetben szerzői jogsértés esete állhat fent, mely jogi következményeket vonhat maga után. Köszönjük a megértést, a Szerző)