Hazai finomságokkal teli autóval érkeztünk vissza a napos Udine-be, ahol első látásra az embernek inkább nyári vakáció feeling-je van, majd hirtelen rájöttünk, hogy már a karácsonyi nagy készülődés közepén járunk. Anyukám is velünk tartott, mivel karácsony előtti csajos napokat iktattunk be, mert nagyon szerettük volna megmutatni neki a várost - így, amikor a pálmafákon karácsonyi égők táncolnak, miközben az utcán a jégkrémet mikulás jelmezbe öltözött kedves bácsi kínálja. Mert ugye a jégkrém az itt mindenkor szezonális darab, így még decemberben is nyalhatjuk a fagylaltot, ha akarjuk. A mi északi fekvésű Udine városunk, bár egyáltalán nem tartozik a mediterrán délvidék városai közé, mégis a látogatókat olyan leander rengeteg és magnóliafa erdő fogadja a városban, hogy egyértelműen, Olaszországban érzi magát az ember. Az itteniek ráadásul fanatikus természetvédők és virág mániások, így itt a téli időszakban, a leanderek például piros köntöst kapnak és kint maradnak a kertben felöltözve, néhol még lámpásokat is akasztgatnak rájuk. Mert hát tényleg, nem szebb és kedvesebb így? A város egy hatalmas nagy világító ajándékdoboz, mindenhol lógnak a díszek, a fények és a virágok. Mindezen fények és színek között, a legtöbb helyen végtelen mosoly fogad, nyugalom és igazi "Natale" hangulat, karácsonyra készülődve. Az utcákon piros szőnyeg díszeleg, ezzel is emelve az ünnepi hangulatot, melegséget és eleganciát adva ezzel a sétálgató, nézelődő embereknek, családoknak....Mennyivel más ez így....Nincs tömeg, nincs idegesség, nyugalom van, vidám csacsogás hallatszik innen onnan és a fantasztikusan feldíszített üzletekben pedig fülig érő szájú mosolygó eladók. Valahogy ez az ami otthon Magyarországon nekem nagyon hiányzik, itt pedig Olaszországban ez annyira rendben van. A kutyabarát boltokról pedig nem is beszélve, hiszen itt szinte mindenhová be lehet vinni a négylábú kedvencünket, így az sem meghökkentő, amikor pld. a Zarában a próbafülkéből múltkor egy agár dugta ki először a fejét, majd utána követte a gazdája is. Nagyon mosolyogtam....
Amikor valami igazán kis különlegeset szeretnénk reggelizni utunk mindig a Maga Mago elnevezésű, boszorkányosan frenetikus kis helyre vezet, ami egy igazi "bűnbarlang". Házi készítésű finomságok, igazi ínyenc dolgok várnak itt mindig, a hely pedig egy családé, akik végtelen szeretettel látnak mindenkor. Egyértelműen rátapadtunk anyuval az édességes, karácsonyi sütis pultra, ahol megannyi finomság díszelgett. Minden természetes és naturális anyagokból készül, a cukrász család nagyon ügyel a részletekre. Így a részletek pedig végtelen csábítóak. Az ánizsos rénszarvastól, a pisztáciás karácsonyfáig, minden megtalálható itt, mely ízek mellé teát, friss kávét és igazi olasz eszpresszót is felszolgálnak.
A Maga Mago "maga" egy igazi kis mesebirodalom, ahol mindent meg lehet fogni, ízlelni, ugyanakkor egy iciny - piciny kis üzlet, ahol a környék csupa kedves karakterei mindig összegyűlnek, reggel, délben és délutáni kávézáshoz is. Ez egy olyan hely, ahol beülhetünk az óriás gomba alá és megízlelhetjük fél Itália Panettone szelekcióját, miközben a teánkhoz olyan méz választék áll rendelkezésre, amire nem is gondolnánk. A fenyőméztől, a dolomitok erdei mézfinomságaitól, a narancsmézig....Igazi kis eldugott mennyország ez, ahol önmagában már a légkör is jóleső és kedves, a finomságokról nem is beszélve.
Utunk egy kis városi tekergés után, a San Bosco-hoz, azaz a "Szent Erdőhöz" vitt, ami Udine egyik kis terén kialakított sziget, ahol a karácsonyfák erdejét fedezhetjük fel. Kellemes körülmények között, szépen, tartóba felállított keretek között válogathatunk és illatozhatjuk meg a karácsonyfa kínálatot. Ebben az évben (s már több éve - csak én nem tudtam) nagyon kedves magyar család árulja itt a fenyőfákat, ettől az évtől már magyar ízekkel és finomságokkal is várva a látogatókat. Hatalmas meglepetés volt ez, aminek nagyon megörültünk, mert kis hazánkkal, mindig jó érzés találkozni, ha az ember külföldön jár. Olyan mesebeli kis rengeteg a San Bosco, amit karácsonykor nem szabad kihagyni. A fagyöngy díszektől, a narancs illatú fenyőfáig, itt az ember mindent megtalál, most már kis hazai pálinkával és karácsonyi ízekkel is csábítva az udinei közönséget. Mézecskalács készítő házikó, fenyő dekorációk, minden mi szem szájnak ingere, s ha minden igaz a jövő héttől már magyar kézművesek is színesítik San Bosco eseményeit. Kérem szépen Udine egy igazi világváros, mindig nagyot dobban a szívem, amikor magyarokkal találkozom külhonban, most is jó érzés volt.
Karácsony előtt nagyon sok design, gasztronómiai és lakberendezési vásár van, így mi sem maradhattunk le róla, ezért a Creativando központ egy kihagyhatatlan lehetőség, ha valami különlegesre, egyedire, de mégis reális áron megfizethető kis szépségre vágyunk. Ez a központ kreatív művészek alkotóműhelye, ahol időszakosan vásárt tartanak és csupa remek dolgot találhatunk itt. Anyukám először csak kapkodta a fejét, az elsőre sokaknak értelmetlennek tűnő design darabokon, de mi Ági barátnőmmel belevetettük magunkat a színek és formák dzsungelébe, amely minden tekintetben elvitt minket egy másik világba. A mostani vásár egyik fő motívuma a szív, azaz az "il cuore" volt, így a szerelem - "AMORE" lengte körül a műhelyt. A Love is in the air szlogentől, a The Only You világáig, egyértelműen 100% LOVE kísérte az utunkat, a porcelán szívektől a műanyagig, ugyanakkor mindenféle szíves lakberendezési tárgyik. Csordultig töltődtünk hát LOVE-ból és AMORE-ből s néhány ötletes, kedves darabot mi is találtunk...
A galéria emeletén, szerelmes tehenek, egymásba fonódó hal kompozíciók fogadtak minket, olyan színorgia kellős közepén, hogy Charlie Csokigyára jutott eszembe. Ugyanakkor az olasz design, mégiscsak olasz design, az egész valahogy úgy volt jó, ahogy volt. Nem volt sok, de messze volt a kevéstől, kicsit túlzó volt, de mégis remek összhangot sugárzott. A színes székek között cikázva jó energiákkal töltődtünk, s a rendkívül kedves, szeme sem állt jól olasz designer fiúval elegyedtünk beszélgetésbe. Fiúval...na jó inkább már férfikorban járt az úr, rendkívül segítőkész volt és addig addig nézelődtünk, míg anyukám láb lógatva, igazi kislányként a füves design székek kényelmét választva nézelődött körbe - körbe, mi remek angyalkás kötényt találtunk Ági barátnőmnek, hogy szépséges mozaikokat és üvegdíszeket tudjon majd készíteni benne. A szívem visszahúzott a színes székekig, mert egytől egyig mind bombajó volt....
A design shopping után, az utunk a belváros késő délutáni, esti fényei közé vitt minket, mivel mind a szívünk és a szemünk is vágyta az esti karácsonyi fényeket, a finom kávé illatát és időközben, már hiányzott a férjem is, aki mindeközben az irodánkban dolgozott. Udine belvárosa egy ékszerdoboz. Ici-pici, de olyan rendezett és olyan figyelemmel gondozott, amire azt gondolom minden itt élő büszke lehet. Karácsonykor pedig minden fényárban úszik. A kis üzletek itt virágzanak, mert itt az emberek nem szeretik a nagy szupermarketeket. Így a belváros hangulata is csodaszép, mivel egymást érik az elegáns, különleges, fantasztikusan díszített boltok, kis manufaktúrák, üzletek. A kirakat készítésben az olaszok művészek, ámulatba ejtő dolgokat kreálnak, karácsonykor pedig igazán tobzódnak a kirakat rendezők. Nem hagyhattuk ki az egyik kedvenc helyem a VATTOLO üzlet kirakatát sem, ahol havon lépdelő őzikék és szarvasok, valamint fából, bőrből és fémből készült lakberendezési tárgyak díszelegtek, oly módon, hogy egyértelmű, s nem is kérdés, hogy ebbe az üzletbe be kell menni....
A terek berendezése, a csomagolás és a mindenkori design elemek maximális finomságai mellett, a szépérzés és elegancia, az olaszoknál karácsonykor még inkább megmutatkozik. Az emberek itt északon mindenkor elegánsak, finomak és decensek, ugyanakkor folyamatában magukon hordozzák az örök elegancia jeleit. Az apró finom szépségek, mindig ott vannak, mert a részletek náluk nagyon fontosak. Ahogyan értéke van egy kis zsebkendő tartónak, és a sétapálcának, de csakúgy egy szép esernyőnek és az elmaradhatatlan elegáns gyapjú sálaknak. Nem beszélve az urak kis zsebkendőjéről, ami lehet pöttyös, kutyás, eszkimós, de akár mikulásos is, az olaszoknak ez is jól áll. Mivel tél van, vicces összhatásban áll a pálmafa és a karácsonyi világítás, valamint a napsütötte szép bőrt árnyaló szőrös sálak tömkelege, mely kortalan mivoltában szinte minden hölgyön díszeleg. Egyre több az igényes műszőrme, mivel az olasz divatmárkák is elkezdtek elmenni, a fenntartható fejlődés és a természet, állatvédelem irányába (aminek én személy szerint örülök), de köztudott, hogy az olaszok nagy szőr mániások, így náluk télen, elengedhetetlen az, hogy valamilyen kis szőrös gombóc ne legyen a ruhákon, táskákon, esetleg a cipőkön :) vagy a sálak végén. A kirakatok fenségesek, ugyanakkor egyszerű vonalú, elegáns, s remek minőségű ruhákat kínálnak. Itt a belvárosban általában a felső kategóriás darabok uralják az üzleteket, sok esetben megjegyzem jobb áron mint otthon, a választékról már nem is beszélve! Egyik kedvencem ez a jégkirálynő birodalmát megtestesítő kirakat, ahol a fantasztikus havas táj mellett, meseszép darabokra leltünk!
Miután a szemünk és lelkünk is felfrissült a sok szépség látványával, a csajok, azaz anyukám, Ági barátnőm és én elindultunk hazafelé, mert a hosszú nap után bizony pár finomság mindig kell, hogy kerüljön egy olasz család asztalára. Férjem időközben gyorsan elszaladt a kis sarki gourmet boltunkba, ahol Maggie kutyánk mindig kap valamilyen ínycsiklandozó finom falatot, (megjegyzem Ő hamarabb kap kóstolót sajtból és sonkából mint mi :) - egy szó mint száz, éhesen, fáradtan tért haza a női "hadsereg" kimerülve a számos aznapi teendőtől. Ünnepi hangulat lévén gyorsan az asztalra került a dédnagyi tányérja, és a szép evőeszköz. A héten már bőszen elkezdtem a napi munkák után esténként a lakás díszítést, így az asztalon már ott díszelgett a meseszép koszorú, amit otthonról hoztunk, így egy kicsi Magyarország is van az asztalunkon :) <3 Férjem fantasztikus szakács, aki aznap estére egy remek bolognai ragus tésztát állított össze, melyhez a ragu alapot anyósom 3 óra hosszán át előkészített bolognai raguja szolgálta....Félelmetes, hogy mi türelme van mindig Jót és alapvetően csak jót főzni. A PASTA előtt roppanós grissini, egy kis San Daniele prosciutto és kellemes Prosecco is került az asztalra, hiszen ünnepváró hangulatban úgy szép minden, ha megadjuk a módját. Ági barátnőm ünnepi szalvétákat hajtogatott, anyukám pedig gyertyákat gyújtott. Mi így aznap este Udine-ben, - ahol a napi élményekből származó megannyi történet, nevetés és jó érzés töltött el mindannyiunkat -, szerettünk minden percet. A legszebb élmények tényleg akkor a legigazibbak, ha megoszthatjuk egymással, szeretteinkkel, barátainkkal. <3 Cividiamo dopo :) hamarosan új írás érkezik.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.