Egy Kis Itália

Mióta olyan igazán félig „olasz” lettem, s fejest ugrottam a nagyhangú déli létbe és életbe, sokszor, minden ok nélkül magamban is elmosolyodok. Csakúgy.... Ilyenkor ott legbelül, nagyon mélyen azt érzem,  hogy engem titkon a Jó Isten is ide - Pizzaországba teremtett. Azok az energiák, melyek itt délen a mindennapokban "robbannak", a tenger felett szikrázó napsütésből, az Adria kék hullámaiból, a hósipkás hegyek szikrázó fehérjének csillogásából, a teraszos dombok csodás sziluettjéből, s persze az örök Aperol narancsos árnyékában, és a Panettone dombokon is túl, nos bizony azok az energiák azok, melyek az én lelkemmel és szenvedélyemmel együtt lobognak. S akkor a férjem kék szeméről még nem is beszéltem:)

Friuli elhozta az életembe azt, amit már oly régen kerestem. Az emberi léptéket, a harmóniát, a nyugalmat, a mindennapi mosolyokat, a letisztult szépséget, egy igazi hangos olasz családot, és a szerelmet. Egy olyan régióban élünk, ahol szinte minden családias léptékű, olyan emberekkel dolgozunk, ahol sokszoros generációk lelkesen és szenvedéllyel építik a családi üzletet, s ahol a mosoly és a nyílt tekintet még számít, jelen van és megmozgatja az emberek lelkét. Friuli egy vadregényes, végtelen kedves régió, őszinte, tiszta és azonnal beírja magát az ember szívébe. Nálunk a karácsony - mondanom sem kell, hogy egy igazi hang és energiarobbanás. Olyan Kingás ... mondanák a barátaim :) Tényleg olyan, nagyhangú, nagyszívű és jóízűen hangos, nevetős, ...olyan olaszos.Olyan Egy kis Itáliás ....

A karácsony nekünk az egyik legnagyobb boldogságmorzsa, a maga káoszos szervezéseivel, a naponta változó olaszos tényezőkkel, hogy például ki hozza a sonkát San Daniele-ből a tortellini töltelékéhez ( általában mi), ki megy a hegyekbe a friss sajtért (apósom), és ki rendeli az aszalt gyümölcsöket és konfettiket Szicíliából és Nápolyból (anyósom), ki készíti elő a teljes konyhai terepet, gépezeteket a tésztagyúró géptől, a milliónyi tálig (Márta nagynéni)....s ki felügyeli mindezt?????? természetesen Nagyi, miközben Anna néni pedig örömmel és szeretettel készíti a munkafalatokat a dolgozó csapatnak, akik éjjel nappal sütnek főznek. Egyik nap nálunk, aztán másik nap Nagyinál és így tovább.....Külön családi munkabeosztást készül, hiszen nemcsak a létszám, de a már szinte fanatikus étel és élet imádat miatt  is az előkészítés alatt álló családi "ellátmány" legalább 15 verziós étel és ital logisztikája önmagában egy igazi "grande" káosz. Kezdve a nagyüzemi méretű tortellini gyártással, majd egybekötve az olasz régiók összes különlegességeinek, édességeinek beszerzési hadjáratával, melyet Attila királyunk is megirígyelhetné, a mindennapi relaxáló csin-csinek, üzleti és baráti találkozók pillanatáig.

Amikor a frissen sült Arancini-k illatos pisztáciakrémmel vannak töltve, lomha táncot járnak a nagy tálakon, a finom sütőtökös és brokkolis, lazacos társaikkal, s amikor a ricottás sütik vigyázba állnak, s együtt nevetnek a grillezett mandulás társaikkal, persze némi pisztáciát lopva az Arancini-hez készülő alapanyagokból. Egy időszak, mikor az ízek és érzékek mámora ténylegesen a tetőre hág. Amikor előkerülnek a díszes tálak, a fényes tálalóedények, a karácsonyi terítők, a mézédes szőlő, az ananász és a nélkülözhetetlen narancsillat...S mindezen finomságok között keresztbe és kasul, ott az ember, én, Te, Ő, mi, Ti, Ők. Együtt készülnek a dolgok, együtt, minden szeretettel kóstolunk, gyúrunk, szaggatunk, sütünk, főzünk. Ez az időszak, így decemberben az olaszoknál tényleg arról szól, hogy egymásra - és magunkra figyelünk, szeretünk, élünk, nevetünk és együtt vagyunk. Beszélgetünk, családot látogatunk, időt töltünk az idősebbekkel, és együtt játszunk a fiatalokkal. S természetesen nagyokat eszünk, kávézunk, és koccintunk. Azt hiszem a legfontosabb pillanatok az életben....

Az olaszoknak alapjaiban mindennap ünnep, mely érzés karácsonykor sok szinten hatványozódik. Ezt az életfelfogást káprázatosan tisztelem bennük. Ez itt a mi kis régiónkban talán még jobban érezhető, hiszen a családi hagyományok, a nagymamák és a nagypapák szerepe, a hegyi emberek, favágók ősereje és a halászok napsütötte lelke, egybeforr a dombvidék borász családjaival, a történelmi kisvárosok szépkezű idős hölgyeivel, az egyetemisták tiszta mosolyával. Megtanultam tőlük, hogy miként lehet egy szürke reggel napsütötte, s hogyan csalhatunk arcunkra mosolyt a legrohanósabb nap közepette is. Egyszerűen, úgy hogy figyelünk egymásra. Emberi érzéseket adunk - kapunk, s nem rejtegetünk. Udine egy igazi édes - bájos kisváros, ahol az ilyen apró csodák még inkább mindennap előfordulnak. 

A kis sarki boltban a pénztáros hölgyek mindig makulátlan mosolyukkal fogadnak nap mint nap és mindig van 1-2 kedves szavuk az alapvető köszönésen kívül. A parkolóhoz kikísér a biztonsági őr, mert látja egyedül vagy és kedvesen segít hölgyeknek, időseknek, kerekesszékes vásárolóknak. A négylábú kedvencedet elkényeztetik a piciny boltok, hiszen tudják így még nyitottabb szívvel térsz vissza, a kutyádról nem is beszélve, aki szinte húz be a mi kis "corner shopunkba". A sarki sajtosnál finom prosecco fogad decemberben és folyamatos koccintással ünnepelünk minden egyes vásárlásnál, hiszen miért is ne. Az üzletek eladói szinte minden apró darabot karácsonyi díszcsomagolásba öltöztetnek, s mialatt a színes papírok hadába stílusosan öltöztetett csomagokra vársz, addig finom ünnepi csupa csoda papírba tekert csoki finomságokkal kényeztetnek. 

A négylábú kedvencek számára minden nyitva áll, a kutyaitatók ünnepi díszben mosolyognak, kis piros szőrrel körbetekerve, vagy fényes tálka mellett mikulás vigyáz a friss vízre, a kis boltok ajtaja előtt – s amikor túl hideg van, a bolt tulajdonosok még arra is figyelnek, hogy kedvenceink nehogy jéghideg vizet kapjanak. A robogó biciklisek, fagyönggyel megrakva, piros szalaggal körbetekert, fehér csíkos masnis kormánnyal szelik, a teliholdtól fényes macskaköves kis utcákat, ahol a picinyke bárok narancsos fényében, üvegpoharak kecses tánca sejlik át, a történelmi épületek ólomüvegeinek ablakán. A parfümboltok előtt fahéjas, narancsos és szegfűszeges parfüm illatot fúj a hideg decemberi szél, míg a kirakatokban elhelyezett fenyves erdőben meseszép illatgyertyák kelletik magukat, szinte – ténylegesen ellenállhatatlan módon.

Minden apró részlet ünnepi hangulatban figyel. A kis folyóparton faház vár, ami ünnepi fotóhelyszín, feldíszítve, ünnepi kis bútorokkal, hatalmas díszekkel varázsol el. Míg a főtéren a hatalmas világító gömb lett a város kis szívmelengető közösségi kuckója, ahol esténként kicsik - nagyok, fiatalok és idősek együtt fotózkodnak, míg kezükben a finom Sangiovese borból készült finom téli meleg finomság gőzölög. Az utcák felett hatalmas világító gömbök lebegnek, mint egy téli mese elvarázsolt kisvárosában, míg a házakon fényes csillagok ragyogják be az éjszakát. A régi piactér épülete pedig egy fényjáték karácsonyi színeibe öltözve kápráztatja el az arra járókat. A sarkon lévő pálmafa is karácsonyi fényeket kap, s a házmester is már felállította a kis Betlehemet és a karácsonyfát a ház földszintjén, mely alá a lakók pici finomságokat tesznek ki a ház közössége részére. Színes cukrok, kézzel készített díszek gyerekrajzok, ilyenkor még a lift is mosolyog, na meg a kutyánk is szeret beülni a fa alá - mindenhol, mindenkor :)

Ebben az időszakban, sokszor ültem ki a mi kis szeretett kávézónk teraszára  még így a csípős decemberi hidegben is, s egyszer sem fáztunk, mert Udine mindenkit olyan erősen körbeölel. A kis ablaknál ülve a székeken csak figyeltük ahogyan kedves családok rohangáltak fel és alá a is utcákban, majd peckes kis skacok éreztek kékes pufi dzsekiben, hozzá zöld bojtos sapkában és a sapka színéhez tökéletesen illeszkedő csizmában, ünnepélyesen menetelve a piros szőnyeg adta ünnepi hangulatban. Aztán ahogy a kirakatban éppen a 6 literes üvegbe csomagolt narancs mennyországgal szemeztem, s a testes kis Aperolos palackban saját magam mosolyát láttam visszakanyarodni felém, jó érzéssel töltött el, csakúgy, maga a pillanat, amire sokszor nem kell magyarázat, hogy Olaszországban éppen miért és hogyan, de olyan jól és szélesen el lehet mosolyodni.

Aztán megláttam: „UNICORN LATTE” …. kék habos csoda integetett az üvegen keresztül, először azt hittem nem látok jól, majd az ünnepi fényekben tágra nyílt pupillám mellett, rendesen pislogtam, mire kiderült, konkrétan a téli szezon valószínűleg legegészségesebb itala az, melyet kedvenc kis kávézónk is árul. A kék színű csoda, -  spirulina algából, maca teából, gyömbérből kókusztejből és ….készül, teljesen glutén és cukormentes, s az illatának fensége ott és akkor magával ragadott. Tudtam, hogy mostantól ez egy kötelező élmény lesz, kiülni a piros szőnyeg fölé, elbambulni az utcák igéző fénysoraiban, hallgatni az olaszok életvidám csacsogását és csak úgy lenni, szeretett kisvárosom kellős közepén. Az ital feltöltött, elbűvölt s azt hiszem picit el is varázsolt, mert bár először azt hittem nem hiszek a fülemnek, de a kávézó kirakat üvege mögött a bártender fiú, olyan tenorral kezdett el énekelni, hogy azt hittem leesek a székről. A járókelők is megálltak, s a teret körbelengte egy kellemes olasz dallam, egy magas fekete hajú fiútól, aki a maga fantasztikus kisugárzása mellett, - elegáns kis fekete mellényben, miközben a koktélokat készítette -, búgó hangon folytatta a körülöttünk lévők által kért dalok éneklését. Udine-ben tényleg mindennapra jut egy csoda :) A kék ital ettől a naptól kezdve, mint egy mágikus kis csoda a mindennapok része lett, mert íze és finomsága a téli időszak tökéletes összhangját adta vissza. 

A másnapi kötelező teendők sokasága szélsebesen megérkezett. Tudtam, hogy iszonyú feszített tempójú nap lesz, így már reggel a zuhany alatt elképzeltem magamnak, hogy ez akkor is egy tökéletes, mosolygós nap lesz. A notebook táska szerény 15 kg-ját magamra aggatva, mint egy igazi irodai karácsonyfa indultam el a Via Gemona hangulatos utcáján, ahol a kávézók között apró pici régiség üzletek, igazi korabeli retro kötöttáru bolt, valamint a széles kínálattal rendelkező zöldséges után, a mi kis templomunk, majd az automatikus és interaktív alkalmazásokkal felszerelt kutyamosoda mellett gyalogoltam. 

Napsütötte reggel volt, az iskola udvaron igazi erőteljes gyereksikolyok tudatták, a suliban éppen szünet van, és a gyerkőcök kint rohangáltak, a decemberi nap D vitaminnal dúsított frissességében. Ahogy az utam vitt előre, a boltok száma csak nőtt és nőtt, arányosan a macskakövekkel. A Via Mercato Veccio-t elérve pedig pontosan rájöttem, hogy mitől lesz még szebb ez a nap. Karácsonyi "WINDOW-SHOPPING" - azaz kirakatnézelődés. Az olasz kirakatok felérnek egy csodával. Valahogy olyan kellemesen női lelket simogató energiák áradnak belőlük. Minden üveg mögött egy igazi kis téli világ elevenedett meg,akár így akár úgy. Hatalmas jégcsapokon lógtak a meseszép gyapjú sálak, arany oszlopokon pedig a legújabb gyöngyökkel díszített "udvari" bársonycipellők. Hiába, az olaszok ebben is fantasztikusak….a kirakataik műalkotások, a legkörültekintőbb részletességgel figyelve a díszletekre és harmóniára. A tél stílusos darabjai így kora reggel csábítóan szuszogtak a hideg üvegek visszatükröződésében és piha puha mivoltukban várták új gazdáikat. Hiába ez a tél valahogy most nagyon én vagyok…. Szőrmék, puha piros, nehéz zöldselyem, bársonyos bordó és megannyi gyöngy, színes kövek, csodás csatok, igazi barokkos kiegészítőkkel, természetesen összhangban és stílusosan egymás részleteiben elmerülve.

Valentino szegecsei a piros bőr táskán fényükkel és eleganciájukkal igazi ünnepi hangulatot varázsolnak, Prada vonalai lenyűgözően egyszerűek és elegánsak, na jó, a bársony téli papucson azért eltűnődtem egy darabig, de el kell ismernem - vízöntőként - imádom a különleges darabokat. Fendi sarkos eleganciája szíven üt, hiszen a szezon táskái fantasztikusak lettek, a kis körben a fordított "F" betás monogram azt hiszem az szezon egyik kedvence. Dolce & Gabbana játékossága a színes kövektől, s flitterek játékán át igazi bolondos darabokat teremtett meg erre a télre. Alexander Mqueen olyan rojthalmazokat álmodott meg, melyek már ránézésre is bonyolult viszonyokat feltételeznek, ugyanakkor pontosan azonnal szembeötlő stílusa miatt, az én figyelmem is megragadta egy mesés fekete táska, piros rojtokkal. Gucci eklektikus, etno stílusa, kicsit népies motívumai vegyülnek a virágok színes kavalkádjával, melyek a télbe színes szívdobbanásokat csalnak, felettébb csodás anyagokkal karöltve, mindehhez elegáns gallérokat megálmodva. A szezon felejthetetlen mindent feldobó darabja, pedig a MASNI, az imádatos bársonyból, gyöngyökből varrt, szőrme díszítéses, csodaszép masnik. Imádom őket, a bojtokkal és rojtokkal együtt. Mert hihetetlenül fel tudnak dobni akár egy egyszerű kedves darabot is. 

A részletek mint mindig az olasz divatban is fontosak, az öltések pontossága, az anyagok minősége, a mesés szabásvonal, s az egyszerű, tiszta elegancia, amely nap mint nap elsétál előttünk, ha Olaszországban vagyunk. Itt a nők szeretik viselni ami rajtuk van és alapjaiban szeretik önmaguk. Büszkén és vidáman teszik fel a legpirosabb rúzst, húznak elegáns kabátot még a hétköznapi rohangáláshoz is, és veszik fel legszebb darabjaikat, a hétköznapok rohanása közben is hiszen igen ....egyszer élünk. A telet felmelegítő bordó, piros, s árnyalataik áthatják az utcákat. Megannyi színes, piros, vörös, bordó csoda vonul együtt elegáns gazdájával, igazi ünnepi hangulatot adva ezzel a kis utcák pislákoló fénye mellett. Szeretem a bordót, s most hogy a műszőrme igazi reneszánszát éli, elengedhetetlen hogy az ember ne szerezzen be alapdarabokat. Szőrme sálak, gallérok, táskadísz, s kiegészítők. Hiszen ezekkel minden alapdarabot remekül fel lehet dobni. Egy szó mint száz az olasz divat, karácsonykor is hódít és mesés darabjainak önmagában már a látványa is beleégette magát a szívembe, így megannyi stílusgondolattal robogtam tovább az iroda felé. 

.....Éppen ott festegetett aznap is, a tér piciny részleteit életre keltve, csak most karácsonyi hangulatban, színekkel körvonalazva álmodta meg ecsetének apró szálainak a segítségével - Udine történelmi kisvárosának piciny főterét. A kedves idős festőbácsi nyugodt volt, hagyta, hogy arcát finoman érintse a nap. Mostanában nem nagyon láttam, - így egy különlegesen jó érzés szaladt végig rajtam, hiszen Ő ide tartozik, a mi terünk része, mivel alkotásaiban nap mint nap gyönyörködhetünk. Ő egy ikonikus alkat, aki Udine épületeit, kedves tereit, szűk kis utcácskáit lehelli rá a festővászon finom szöveteire. Aznap is csak megfigyeltem, mialatt kedvesen szuszogva forgatta az ecsetet a kezében, keltek életre a házak színes kis ablakai, a fények, a templom ünnepi terasza, a biciklisek hada a macskaköveken és maga úgy az egész mese, ami Udine-ben nap mint nap körbevesz minket.

Ünnepek előtt, után és közben, karácsonykor, húsvétkor, alapjaiban mindenkor....hiszen valahol ez a legfontosabb! Éljünk úgy, hogy legyen egy picit mindennap ünnep, egy picit minden pillanatnak adjuk meg a módját és még a rohanó percek közepette is, figyeljük magunkra, egymásra. Tudjunk szeretni, adni és kapni, s járjunk nyitott szívvel. Minden visszajön és az élet mindezt meghálálja. Csak ki kell nyitnunk a szívünk, egy kicsit jobban mint eddig, és meg kell tanulnunk jobban egymás felé fordulni. Kezdjük azzal, hogy kívánjunk egy ismeretlennek holnap Boldog Karácsonyt, összefűzve egy kedves mosollyal. Én innen a mi napsütötte Egy kis Itáliánkból megannyi szeretetet küldök nektek, telis - tele sok szép gondolattal. Legyen mesés karácsonyotok! 

Nagyon Boldog Ünnepi készülődést kívánok Nektek, csodaszép & Kellemes Karácsonyt kedves olvasóim, Nektek és szeretteiteknek! Minden karácsonyi álom és kívánság váljon valóra :)

 (A képeket és a tartalmat szerzői jogok védik. Mind a fotók és a szöveges tartalom Semperger-Sommariva Kinga  alkotásai. Így a képek és a tartalom egészének, vagy akár annak csak részletnek továbbközlése, megosztása, csak és kizárólag az eredeti forrás, és link megnevezésével, valamint a szerző beleegyezésével történhet. Ellenkező esetben szerzői jogsértés esete állhat fent, mely jogi következményeket vonhat maga után. Köszönjük a megértést, a Szerző)