Egy Kis Itália

Az elmúlt időszakban, sokszor a kandeláberekkel világított macskaköves utcákon a kirakatok fénye volt az, mely az üres tereket, sétálóutcákat, különleges melegséggel töltötték meg. A narancszónában például ezek a csöppnyi kis üzletek, nap mint nap adtak valamit a lelkünknek, hiszen még a bezárt…

... La scatola rossa. Az a bizonyos piros doboz. Mindig is alig vártam, hogy egyszer belenézhessek, mit is rejt, s hogy megcsodálhassam a benne lévő alkotásokat. Apró részletek, csodásan ívelt, csatok, kapcsok, kézzel varrt szegletek, alaposan megtervezett, hosszadalmas, míves munkák eredményeként,…

Mióta olyan igazán félig „olasz” lettem, s fejest ugrottam a nagyhangú déli létbe és életbe, sokszor, minden ok nélkül magamban is elmosolyodok. Csakúgy.... Ilyenkor ott legbelül, nagyon mélyen azt érzem,  hogy engem titkon a Jó Isten is ide - Pizzaországba teremtett. Azok az energiák, melyek itt…

2 éve fél éve volt, mikor első, kihívásokkal teli "udinei" olasz randimra készültem. Mosolyogva emlékszem vissza, hogy hosszas "ÖN"győzködés előzte meg azt a tényt, hogy én a világutazó, éppen Udine-ben találkozzam kedvesemmel. Nem felejtem el azt a telefonbeszélgetést sem, amikor az olaszos búgó…

Hazai finomságokkal teli autóval érkeztünk vissza a napos Udine-be, ahol első látásra az embernek inkább nyári vakáció feeling-je van, majd hirtelen rájöttünk, hogy már a karácsonyi nagy készülődés közepén járunk. Anyukám is velünk tartott, mivel karácsony előtti csajos napokat iktattunk be, mert…