Mióta olyan igazán félig „olasz” lettem, s fejest ugrottam a nagyhangú déli létbe és életbe, sokszor, minden ok nélkül magamban is elmosolyodok. Csakúgy.... Ilyenkor ott legbelül, nagyon mélyen azt érzem, hogy engem titkon a Jó Isten is ide - Pizzaországba teremtett. Azok az energiák, melyek itt…
A színek játéka Friuli Venezia Giulia mesés tájain ezen az őszön, teljesen rabul ejtették a szívem. Van a szép, a magával ragadó, a csodálatos, a gyönyörű, s számos kifejezés, de azt hiszem nehéz volt szavakat találnom így októberben arra, ami a „Júlia-Alpok” sokszínű vidékén várt minket. Mert ez az…
A Dolomitokban töltött nyári időszak, minden évben tartogat valami különleges, fantasztikus élményt. Most, hogy alföldi lányként már a sokadik nyaram töltöm itt, nagyhangú és mosolygós olasz családommal és teljes rokonságunkkal, azt hiszem én is egy picit átalakultam. Az eddig "assolutamente"…
A kacifántos olasz hétköznapoknak megvan az az előnye, ha éppen fel is szeretne robbanni a ember fia a napi stressztől, és a munka adta "gyönyöröktől", elég csak kimenni az utcára, nagy levegőt venni, beleszippantani a nagy jázmin bokrok finom parfümös illatába, felpillantani az ódon házak meseszép…
A mi kis régiónk bájos pillanatai és szépségei igazi kis apró ajándékok egy utazás alkalmával. Sosem tudhatod, mikor hasít el Veled szemben egy cseresznye piros oldtimer Fiat 500-os, vagy éppen mikor haladsz el gyors folyású türkiz kék folyók felett, s mikor lép ki eléd az útra Giovanni bácsi a…
Régóta elkezdtem írni egy hosszú anyagot a varázslatos dél - Olaszország meséjéről, a sorrentói öbölben töltött pillanatokról, Nápoly utcáiról, s az igazi pizza Akadémiáról Vico Equense-ben...aztán egyszer csak minden erejével beköszöntött a tavasz itt Udine-ben és azt kell mondjam elvarázsolt. S…
Mindig a szenvedélyem vezetett. Az életem minden pillanatában a belső hang oly erősen diktálta az ütemet, hogy kövessem "Őt", hisz abból baj nem lehet. Ez a blog oldal is úgy született, hogy a szívemre hallgattam és éreztem, meg kell osztanom azt, amit kapok az élettől, mert ezzel csak jót tehetek.…
Sokat főzünk együtt Nagyival, mert imádom nézni, ahogy ráncos kis kezeivel milyen mély beleéléssel gyúrja, akrobatikus mozdulatokkal a remek pasta alapanyagot. Közben Friuli tájszólással, kicsit kacifántos olasz nyelven beszél és csak mondja és mondja....komolyan, annyira természetesen "ennivaló"…
2 éve fél éve volt, mikor első, kihívásokkal teli "udinei" olasz randimra készültem. Mosolyogva emlékszem vissza, hogy hosszas "ÖN"győzködés előzte meg azt a tényt, hogy én a világutazó, éppen Udine-ben találkozzam kedvesemmel. Nem felejtem el azt a telefonbeszélgetést sem, amikor az olaszos búgó…
Számomra a tenger, a hullámok, a homokban való önfeledt és kitárulkozó séták, a sirályok éneke valahogy mindig olyan pozitív töltet, amire nincs magyarázat. Azt gondolom, a legjobb dolgok néha azok, amelyekre nincs magyarázat. Például az, hogy miként kerültem ebbe a mesés térségbe és lettem olasz…
