Olaszország egy kicsit másként - életvidám hétköznapok, izgalmas utazások, ízes élet & "dolce vita" - egy magyar lány tollából, Pizzaországról.

Egy Kis Itália


9 + 1 ünnepi hangulatú boldogságmorzsa

2018. december 08. - BellaItalia

Apró örömök nélkül nem élet az élet, s mondjuk ki, az olaszok ezekben az apró dolgokban igazi művészek. A lelkünknek pedig így karácsony előtt, az ünnepi hangulatban nagyon fontosak azok a kis finomságok, amellyel a készülődés, a hangulat, a pihe puha forraltboros esték még inkább átitatnak és felmelegítenek minket szeretettel, kitárulkozással. Ezek az apró pillanatok, érzések, rezdülések oly sokszor ott vannak a mindennapokban velünk, néha elrohanunk mellettük, nem éljük meg őket. Most, hogy közelednek az ünnepek, legyen ilyen apró pillanatokból, boldogságmorzsából még több Nektek is, higyjétek el, lehet ezen percek nélkül élni, de összességében nem érdemes. Jöjjenek hát az én itáliai hangulatú kis morzsáim, melyektől az elmúlt időszakban új energiákat kaptam, s melyekből remélem, Ti is merítetek majd itt  - velem - a blog oldalon. 

1. Kicsiny olasz terek, pici ablakok, ünnepi fények

Az olasz kisvárosok esti ünnepi fényeinek van egy különleges, dús, szeretettel teli hangulata. A poharak tompa koccanása a karácsonyi vásárban, a kisutcák fénye, a gyerekzsivaj átölelő vidámsága, hangosan köszönő barátok nagy ölelése, a dolomitokból érkező fenyők sudár sziluettje és a kis színes ablakok szeretet fénye. A színek és muzsika kavalkádja, olaszos eleganciája, egy olyan erő, melynek közepén úgy érzed forog Veled a világ, meg sem áll, de Te nem is szeretnél kiszállni belőle, mert ez bizony úgy jó, ahogy van. Mindeközben a lábad alatt, szőrős kisdzsekiben ül az irodaszomszédunk kutyája és mered rám nagy gombszemekkel, hogy tényleg nem kaphat abból s szelet sonkából, ami éppen kikandikál a kis tramezzinim belsejéből. Dehogynem kaphat...S ahogy a kutyakoma elégedetten csóvált egyet, a kis bár tulajdonosa, már hozta is az új nagyobb tál prosciutto-t, úgy, hogy ebben a körben már a négylábú kis kedvencnek is jusson egy kisebb - nagyobb falat. 

1_olasz_kis_terek.jpg

2. A vanília 

Egy illat, melynek eleganciája megkérdőjelezhetetlen és nekem az ünnepek egyik alkotóeleme. Imádom, ahogy sejtelmesen belopódzik a napjaimba, teret nyer magának és hódít és vele együtt elhozza az ünnepi hangulat apró finomságait. A minap rájöttem, hogy a vanília micsoda sokrétű része az életemnek. Ösztökél arra, hogy az illattól elvárható kecsességgel, az elegancia része legyen a mindennapjaimnak, előkerültek mostanában a gyöngysorok és a fehér és arany mintázatú kendőim sokasága, mert a vanília diktál.

Megköveteli a stílust és az eleganciát. Az egyik kedvencem, amitől ez a téli szezon még inkább vaníliásabb lett a Helan Biokozmetikumok mesés  "Vaniglia Kashmír" bioparfümje, testápolója és kézkréme, amitől a téli napok zord hideg lehellete egy pillanat alatt mediterrán déli napsütéssé változik. S amikor ez a két csoda eggyéválik, a vanília eleganciája, a kashmír meleg energiái. Ezeket a mesés olasz termékeket azért is szeretem, mert állatkísérletmentesek, natúr, vegán és bio minősítéssel rendelkezve ráadásul semmilyen allergén anyagot sem tartalmaznak. Különös szeretettel ajánlom őket, a Facebookon itt találjátok meg őket: www.facebook.com/HelanBiokozmetikum oldalon valamint az ÖKO Abc - www.okoabc.hu webshopon.

2_vanilia.jpeg

3. A helyi kis üzletek

A kis sarki bonbonos bolt, a kirakatba varázsolt téli meseország, s maga a tudat, hogy az olaszok többsége, legalábbis itt a mi régiónkban előnyben részesíti a helyit, a kézművest, azt ami itt készül, amit itteni emberek termelnek, készítettek, dolgoztak meg vele. Mesterséges, melyek fennmaradhattak, mert megbecsült szakmái a térségnek, melyet generációk visznek tovább. Kis sajtos bolt, kis zoknis üzlet, kis kézzel készült papucsos, kis szatócsbolt, mesés hímzett törülközők, kerámiák és még sorolhatnám. Az, hogy itt helyben - helyit veszünk, nem is kérdés. Itt Friuli-ban ezért nálunk virágzanak a kisboltok, a mini kis birodalmak, amelyek megannyi szépséget, stílust, illatokat és finomságokat ontanak felénk.

S hogy különösen mit szeretek ezekben a kis üzletekben, azt, hogy mindig ott van a tulajdonos, vagy egy családtag, sokszor több generáció, akik mindig teli szívvel és szeretettel mesélnek a saját portékáikról. Mindig mindent meg lehet fogni, kóstolni, mindeközben mesés családi történeteket lehet hallani arról, ki, hol, miért és hogyan kezdte és neki éppen miért is olyan nagyon fontos az amit csinál. S észre sem vesszük, de időközben a fél boltot már megvettük, mert minden finom, illatos, szép, mesésen csomagolva, végtelen megelégedéssel térünk haza és ott csücsül a vállunkon az ünnepu érzés, hogy ma mi is hozzáadtunk valamit ahhoz, hogy egy család, dolgos kezek munkája megtérül, örömet hoz a házba és velünk lesz ...egy darabig :) mert a helyben készült olasz csokik zseniálisak, a szárított gyümülcsökről ne is beszéljünk, így a készlet erejéig marad ami marad egy pár napig :) .... aztán irány a következő kis ékszerdoboz üzlet, ahol valami újat fedezhetünk fel. 

3_kis_uzletek.jpg

kisbolt.jpeg

4. A piros teremtő ereje 

Mert a pirosban van valami különleges, van valami ami azonnal arra ösztönöz, hogy a piciny kis energiarészecskéink összetartsanak és velünk együtt robbanjanak fel, valami új kihívás, boldog pillanat kellős közepén A piros életet, diktál, fegyelmez, tartást ad, új dolgokra sarkall, s nem utolsósorban olyan elegáns, hogy csak na. Az olasz nőket ha megfigyeljük, előszeretettel viselik - s hogy tudják viselni -  a piros rúzst, a sálakat, a mágikus vörös cipellőt és mindent ami ennek a lüktető színnek a mesés árnyalata. A szív, a szerelem, a szeretet színe nem maradhat ki az ünnepi morzsákból, főként már csak azért sem, mert annyi mesés illat, íz és élmény fűződik a piroshoz.

Az adventi koszorún megcsillanó mesés fények, a fürdőben ránk várakozó gránátalmás finomságok, melyekben nemcsak elmerülni, de úgy szimplán lenni jó. A belvárosban leterített piros szőnyeg, mely nemcsak ünnepi hangulatot teremt, de így decemberben a puha vörös szőnyegen vonulni az irodába, az külön kiváltság és ezt látni kell. Látni a sok sugárzó arcot, hogy mindenki hogy örül ennek, hogyan találkoznak a mosoly pillanatai, a koccintásokkal, a beszélgetésekkel a kis utcákban, s hogyan kerül ünnepi hangulatba az egész város, ez így egy különösen jó dolog. Ebben az évben Udine igazán kitett magáért, csodaszép a díszítés és a hangulat, s úgy az egész kis ékszerdoboz.

S ha már a pirosnál tartunk, nem tudom elfelejteni, azt a nyakláncot, amit most decemberben Budapesten láttam meg Dóri barátnőm jóvoltából, aki bemutatott a www.facebook.com/babbonekszer tulajdonosának Andinak, akinek alkotásait mér régóta csodáltam. S most végre így decemberben beszereztem magamnak is ezekből a mesésen festett színes fagömbökből, amiből ez a piros, pöttyös és csíkos, az egyik legnagyobb kedvencem. 

piros_szonyeg.jpeg

granatalma_es_adventi_koszoru.jpg

baboon_ekszer.jpg

 5. A színes reggelik hangulata

Nálunk a reggeli, az ebéd és a vacsora is egy kötelező rituálé. Olasz ember kávé nélkül nem kezdi és nem fejezi be a napot, csakúgy, ahogyan a reggeli rituálék színes játéka, örömteli csacsogással kezdi a napot, a vacsora pedig általában családi asztalnál telik. Fontos, apró momentumok ezek, melyek megtöltik a rohanó napot egy kis idő nélküli utazással, amikor beszélgethetünk, amikor nincs mobil telefon, amikor válthatunk pár szót a bárban, a pultnál, amikor összetalálkozik a város apraja - nagyja itt ott amott, egy jó fekete mellett, s amikor még a színes kis tvintage áska is elfér az asztalon, mert a reggel így teljes, csicsergős és ünnepi. Azok a percek, amelyeket más emberekkel tölthetünk, ismerkedhetünk, beszélgethetünk, teljesen máshogy indítják a napot. A férjemmel mi előszeretettel reggelizünk sokszor otthon, de a kávézás az mindig kötelező "fouri" élmény, azaz annak valahol az Udine-i, vagy éppen más olasz város kávédzsungelében kell megtörténni.....s ha már tejeskávé :) Nálunk itt északon még csak csak kiadjék 12 előtt is a habos, tejes csodát, de ahogy megyünk egyre inkább délre, ott bizony a cappuccino hallatán délután - furcsán néznek majd ránk. 

reggeli_hangulat.jpeg

6. Adni jó...

Az ünnepek élménye kapcsán, nekem az "Adni jó" gondolata mindig ott dalol a fülemben. Mert szeretettel, jósággal és odafigyeléssel adni, igenis nagyon jó. Adni azoknak, akiknek máshogy alakult az élete, adni azoknak, akik nem olyan szerencsések mint mi, adni azoknak, akik általában nem kérnek. Nekik adni jó. Mindig szoktam figyelni hogy hol milyen lehetőség van arra, ahol el lehet juttatni olyanok részére élelmiszert, ruhát, akiknek szüksége van rá. De ugyanígy szoktam segíteni hazai állatmenhelyeket is, mert nemcsak a kétlábúaknak, de bizony az utcán lévő négylábú barátainknak is nagy szüksége van a segítségre.

Nem olyan régen éppen a Spar-ben volt gyűjtőnap, amikor mindenki elvehetett egy sárga táskát, melybe azoknak vásároltunk, akiket bár nem ismerünk, de nagy örömmel fogadják majd azt, amit kapnak. Nem kell elmondanom, mindenkinél ott lógtak a sárga táskák, s bizony került bele megannyi sok finom dolog. Nem is volt olyan ember a kasszánál, aki nem vett volna valamit, majd pedig önkéntesek gyűjtötték be a dolgokat nagy dobozokba válogatva, eljuttatva majd megfelelő helyre, családokhoz, idősekhez. Tudom, hogy sokszor vannak nehéz napok, helyzetek és pillanatok, engem az élet arra tanított, hogy ha ilyenkor adunk az sokszorosan visszajön majd hozzánk. S néha ha máshogy nem megy, elég csak egy mosoly, vagy egy szó, vagy egy ölelés. Adjatok sokat most így az ünnepek előtt. adni_jo.jpeg

7. Ünnepi illatok és angyalok

Mindig is szerettem a különleges, de tiszta illatokat, az esti szeánszokat, amikor gyertyát gyújtunk egy jó könyv mellett, vagy éppen az illatpálcikák finom aromái lengedezik körbe a lelkünket. Ez az az időszak, amikor végre reggelente lesz időm arra, hogy jógázzak, amikor nem hajnali 5-kor kell kelni mindennap, hanem elég csak 8-kor és amikor jó érzéssel lépek be a fürdőszobába reggelente, a nagy karácsonyi mamuszomban, amiben biztos nem fagy le a lábam, mert hiszen egy a hegyekből származó kék szemű herceggel együttélni, bár hatalmas nagy csoda, de az én uram bizony szereti a hideget :) méghozzá elég komolyan. Így én tüsténkedve igyekszem megválogatni a melegítő illatokat, és aromákat az ünnepi szezonra. 2 kedvencem is lett most, amiket nagy szeretettel ajánlok Nektek is, az egyik a Helan Biokozmetikumok Tonkababos, rózsaborsos mesés illatpálcikája, mely kellemesen megbújó, rendkívül játékos, frissítően melegítő illat, amit még az én angyalkám is nagyon szeret, aki reggelente rám mosolyog a kis miniatűr szekrényke fogantyújáról. Ezt az illatcsodát és több más nagyon klassz finomságot itt értek el, az olasz Helan Biokozmetikumok világából: https://okoabc.hu/termekkategoria/helan-natur-illatositok/  

 A másik nagy kedvencem a gyertyák fénye, melyek körbelengik a téli éjszakák osonó hangulatát, amikor lassú léptekkel figyeljük, mikor érkezik már Santa, a kéményen keresztül, vagy akár az ablakon bemászva, és a pislákoló gyertyfénye mellett bóbiskolunk a rénszarvasos zokniban a nappaliban csak várva és várva :) A gyertya fényének ünnepi hangulata kinyitja a szívünk és érzékeink kapuját is és a fény mellett beengedi az illatok reperotárját is. A téli időszak kedvenc gyertyája nekem, a teljesen természetes alapanyagokból készülő www.facebook.com/RebaCandles lett. Mesés illatok, csodás kis csomagolás, tündéri az egész úgy ahogy van, nem beszélve arról, hogy hazai kézműves termék, ami nekem külön fontos volt. 

tonka_pepe_rosa.jpeg

 reba_candles.jpg

 8. Dóri barátnőm mindenmentes süteménycsodái

Volt egy időszak az életemben, amire ilyenkor, a karácsony előtti nagy készülődésben mindig visszagondolok. Egy időszak, amikor sokmindent ki kellett hagynom, mert a szervezetem némileg felborult, a stressz és sok negatív hatás sajnos olyan dolgokat művelt, amikor sem a tej, sem a cukor, sem semmilyen színezék, glutén és semmi sem hiányzott. S aztán mivel az élet mindig "úgy hozza" a dolgokat, főleg, ha kinyitjuk azt a bizonyos ajtót, akkor csakúgy elkezdenek besétálni az életünkbe új és számunkra fontos emberek. Így találkoztam Dórival, akivel azóta barátnők lettünk és fontosak vagyunk egymás számára.

Dóri pedig megalkotta nekem, a mindenmentes édes mennyországot. Édesebbé tette azokat a napokat is, amikor nem igazán ehettem sokmindent és süteményeivel, kekszeivel, alkotásaival végtelen örömet okozott. Most már nemcsak nekem, hanem sokunknak, kik étel vagy alapanyagallergiával, tartósítószerek okozta problémákkal küzdöttünk...Dóri egy új világot mutatott meg nekem, hogy bizony "mindenmentesen" is milyen szuper gyönyörű dolgok lehetnek az életünk részei, az édességek terén. Finomságai mennyiek, garantáltan csodásan egyediek és Dóri csakúgy jön, berepül mindenki életébe és aztán Ő úgy ott marad, mint egy jótündér, aki figyel ránk és mindig átölel. Finomságai megrendelésre is készülnek, torták, sütik, kekszek és mindenféle finomságok formájában. Keressétek Őt bizalommal, ha egészségesen és fantasztikus alapanyagokból szeretnétek "mentes", de mégis édes életet. Dóri oldala és elérhetőségei itt találhatóak: www.facebook.com/SweetDelight.Muffin 

dori_sutik_3.jpg

dori_sutik_2.jpg

dori_sutik.jpg

9. Egy önfeledt mosoly

Amikor úgy érezzük, hogy nehéz napokon van túl és már minden kötél szakad és konkrétam azt sem tudjuk már, hogy miként jutunk el a tus alól az ágyba, nos az én férjem azt mondja, ilyenkor kell egy igazi széles mosolyt adni a másiknak, mert egyrészt felébred a lelkünk, másrészt pedig azonnal máshogy fogjuk magunkat érezni. Az olaszok alapvetően sokat mosolyognak, még akkor is ha baj van, mert a Nők azt mondják, ha "kiteszed a gondot" az arcodra, csúnyán fogsz megöregedni - ezen annak idején hahotáztam, de amúgy a mondás nagyon igaz, hiszen ha sokat ráncoljuk a homlokunk és bizony lefelé kerekedik a szánk, az nem tesz jót a szépségnek.

Plussz, hát nem jobb mosolyogva megoldani dolgokat, feladatokat, mint idegbetegen rágódni azon, amit egyszer valami, valaki, vagy akár magunk úgyis megold majd? Nagyon szeretem az olaszokban azt az életfelfogást, azt az élni akarást, azt a sok önzetlen adok-kapok érzést, amellyel a normál hétköznapokat is megtöltik. Hogy megkérdezik hogy vagy? Hogy rádköszönnek a kisvárosok utcáin az idegenek, és ahogyan már a reggel máshogy indul, ahol beállsz a kis bárban a sorba, a kávéra várva, mert az újságok sárga lapjai között mindig megbújik egy aznapot indító mosoly. Mióta itt élek, reggel a tükörbe is máshogy nézek már, merek belenézni, és tudom, ha kinyitom a szívem, egyre több mosoly vár. Nevessetek sokat, jót tesz a lelkünknek, szívünknek :) 

kingus_seba_mosoly.jpg

10. Budapest fényei

Az én magyar fővárosom fényei lenyűgöztek most is, így decemberben. Egyrészt mivel a kellően megtervezett napjainkba azért akadt némi gikszer és kaptuk a fejfájást okozó pillanatokat jobbról és balról, de hát ugye ezek mind azért vannak hogy megoldjuk őket, így esténként kiszellőztetve a fejünk, hatalmas nagyokat sétáltunk a férjemmel és Maggie-vel. Most valahogy különösen nagyon élveztük a várost. A Duna fagyos csillogása, a Parlament fényei, s a Budai Vár mesés kompozíciója minden apró részletével rendkívüli hatással bír, most így december elején. Egy kis pompa, egy kis ünnepi megvilágítás keretei között mindjárt máshogy érzi magát az ember, a fények hatásai csodát tudnak tenni még azokon a napokon is, amikor úgy érezzük mindennek vége, mert már olyan fáradtak vagyunk, hogy nem akarunk előre látni. Mert hogy persze az élet milyen, mindig adja a feladatokat és nincsenek egyforma napok. Egyik nap fent, a másikon pedig lent. Ez teszi mozgalmassá a napokat és az életet, megadva annak minden szükséges ritmusát. Emlékszem, hogy azon a bizonyos estén, a dunaparti fák halk susogása, a kőoroszlán tekintete és mi és Maggie tökéletes harmóniát alkottunk, ott, és úgy késő éjjel Budapesten, ahová mindig nagyon jó "hazamenni". 

budapest_fenyei.jpg

(Photocredit & Copyright: A szöveg és a képek - kivéve melyek külön jelölve vannak - az Egy kis Itália blog szerzőjének: Semperger Sommariva Kingának szerzői jogtulajdonába tartoznak. Az oldalon saját fotók és a szerző képei találhatóak. A kép/képek és a szöveg további felhasználása csak és kizárólag a szerző engedélyével, beleegyezésével, vagy a jelen forrás hivatalos megjelölése mellett, teljes tartalomként osztható meg, közölhető tovább. Köszönjük a szerzői jogok tiszteletben tartását!)

 

 

Karácsonyi mese Friuli-ból

Mióta olyan igazán félig „olasz” lettem, s fejest ugrottam a nagyhangú déli létbe és életbe, sokszor, minden ok nélkül magamban is elmosolyodok. Csakúgy.... Ilyenkor ott legbelül, nagyon mélyen azt érzem,  hogy engem titkon a Jó Isten is ide - Pizzaországba teremtett. Azok az energiák, melyek itt délen a mindennapokban "robbannak", a tenger felett szikrázó napsütésből, az Adria kék hullámaiból, a hósipkás hegyek szikrázó fehérjének csillogásából, a teraszos dombok csodás sziluettjéből, s persze az örök Aperol narancsos árnyékában, és a Panettone dombokon is túl, nos bizony azok az energiák azok, melyek az én lelkemmel és szenvedélyemmel együtt lobognak. S akkor a férjem kék szeméről még nem is beszéltem:)

1_grado_beach_karacsonyfa_allo.jpg

Friuli elhozta az életembe azt, amit már oly régen kerestem. Az emberi léptéket, a harmóniát, a nyugalmat, a mindennapi mosolyokat, a letisztult szépséget, egy igazi hangos olasz családot, és a szerelmet. Egy olyan régióban élünk, ahol szinte minden családias léptékű, olyan emberekkel dolgozunk, ahol sokszoros generációk lelkesen és szenvedéllyel építik a családi üzletet, s ahol a mosoly és a nyílt tekintet még számít, jelen van és megmozgatja az emberek lelkét. Friuli egy vadregényes, végtelen kedves régió, őszinte, tiszta és azonnal beírja magát az ember szívébe. Nálunk a karácsony - mondanom sem kell, hogy egy igazi hang és energiarobbanás. Olyan Kingás ... mondanák a barátaim :) Tényleg olyan, nagyhangú, nagyszívű és jóízűen hangos, nevetős, ...olyan olaszos.Olyan Egy kis Itáliás ....

2_me_on_grado_beach.jpg

A karácsony nekünk az egyik legnagyobb boldogságmorzsa, a maga káoszos szervezéseivel, a naponta változó olaszos tényezőkkel, hogy például ki hozza a sonkát San Daniele-ből a tortellini töltelékéhez ( általában mi), ki megy a hegyekbe a friss sajtért (apósom), és ki rendeli az aszalt gyümölcsöket és konfettiket Szicíliából és Nápolyból (anyósom), ki készíti elő a teljes konyhai terepet, gépezeteket a tésztagyúró géptől, a milliónyi tálig (Márta nagynéni)....s ki felügyeli mindezt?????? természetesen Nagyi, miközben Anna néni pedig örömmel és szeretettel készíti a munkafalatokat a dolgozó csapatnak, akik éjjel nappal sütnek főznek. Egyik nap nálunk, aztán másik nap Nagyinál és így tovább.....Külön családi munkabeosztást készül, hiszen nemcsak a létszám, de a már szinte fanatikus étel és élet imádat miatt  is az előkészítés alatt álló családi "ellátmány" legalább 15 verziós étel és ital logisztikája önmagában egy igazi "grande" káosz. Kezdve a nagyüzemi méretű tortellini gyártással, majd egybekötve az olasz régiók összes különlegességeinek, édességeinek beszerzési hadjáratával, melyet Attila királyunk is megirígyelhetné, a mindennapi relaxáló csin-csinek, üzleti és baráti találkozók pillanatáig.

Amikor a frissen sült Arancini-k illatos pisztáciakrémmel vannak töltve, lomha táncot járnak a nagy tálakon, a finom sütőtökös és brokkolis, lazacos társaikkal, s amikor a ricottás sütik vigyázba állnak, s együtt nevetnek a grillezett mandulás társaikkal, persze némi pisztáciát lopva az Arancini-hez készülő alapanyagokból. Egy időszak, mikor az ízek és érzékek mámora ténylegesen a tetőre hág. Amikor előkerülnek a díszes tálak, a fényes tálalóedények, a karácsonyi terítők, a mézédes szőlő, az ananász és a nélkülözhetetlen narancsillat...S mindezen finomságok között keresztbe és kasul, ott az ember, én, Te, Ő, mi, Ti, Ők. Együtt készülnek a dolgok, együtt, minden szeretettel kóstolunk, gyúrunk, szaggatunk, sütünk, főzünk. Ez az időszak, így decemberben az olaszoknál tényleg arról szól, hogy egymásra - és magunkra figyelünk, szeretünk, élünk, nevetünk és együtt vagyunk. Beszélgetünk, családot látogatunk, időt töltünk az idősebbekkel, és együtt játszunk a fiatalokkal. S természetesen nagyokat eszünk, kávézunk, és koccintunk. Azt hiszem a legfontosabb pillanatok az életben....

3_finomsagok.jpg

6_panettone.jpg

5_szaritott_gyumolcsok.jpg

4_aperolos_szicilia.jpg

Az olaszoknak alapjaiban mindennap ünnep, mely érzés karácsonykor sok szinten hatványozódik. Ezt az életfelfogást káprázatosan tisztelem bennük. Ez itt a mi kis régiónkban talán még jobban érezhető, hiszen a családi hagyományok, a nagymamák és a nagypapák szerepe, a hegyi emberek, favágók ősereje és a halászok napsütötte lelke, egybeforr a dombvidék borász családjaival, a történelmi kisvárosok szépkezű idős hölgyeivel, az egyetemisták tiszta mosolyával. Megtanultam tőlük, hogy miként lehet egy szürke reggel napsütötte, s hogyan csalhatunk arcunkra mosolyt a legrohanósabb nap közepette is. Egyszerűen, úgy hogy figyelünk egymásra. Emberi érzéseket adunk - kapunk, s nem rejtegetünk. Udine egy igazi édes - bájos kisváros, ahol az ilyen apró csodák még inkább mindennap előfordulnak. 

A kis sarki boltban a pénztáros hölgyek mindig makulátlan mosolyukkal fogadnak nap mint nap és mindig van 1-2 kedves szavuk az alapvető köszönésen kívül. A parkolóhoz kikísér a biztonsági őr, mert látja egyedül vagy és kedvesen segít hölgyeknek, időseknek, kerekesszékes vásárolóknak. A négylábú kedvencedet elkényeztetik a piciny boltok, hiszen tudják így még nyitottabb szívvel térsz vissza, a kutyádról nem is beszélve, aki szinte húz be a mi kis "corner shopunkba". A sarki sajtosnál finom prosecco fogad decemberben és folyamatos koccintással ünnepelünk minden egyes vásárlásnál, hiszen miért is ne. Az üzletek eladói szinte minden apró darabot karácsonyi díszcsomagolásba öltöztetnek, s mialatt a színes papírok hadába stílusosan öltöztetett csomagokra vársz, addig finom ünnepi csupa csoda papírba tekert csoki finomságokkal kényeztetnek. 

12_edessegek.jpg

A négylábú kedvencek számára minden nyitva áll, a kutyaitatók ünnepi díszben mosolyognak, kis piros szőrrel körbetekerve, vagy fényes tálka mellett mikulás vigyáz a friss vízre, a kis boltok ajtaja előtt – s amikor túl hideg van, a bolt tulajdonosok még arra is figyelnek, hogy kedvenceink nehogy jéghideg vizet kapjanak. A robogó biciklisek, fagyönggyel megrakva, piros szalaggal körbetekert, fehér csíkos masnis kormánnyal szelik, a teliholdtól fényes macskaköves kis utcákat, ahol a picinyke bárok narancsos fényében, üvegpoharak kecses tánca sejlik át, a történelmi épületek ólomüvegeinek ablakán. A parfümboltok előtt fahéjas, narancsos és szegfűszeges parfüm illatot fúj a hideg decemberi szél, míg a kirakatokban elhelyezett fenyves erdőben meseszép illatgyertyák kelletik magukat, szinte – ténylegesen ellenállhatatlan módon.

Minden apró részlet ünnepi hangulatban figyel. A kis folyóparton faház vár, ami ünnepi fotóhelyszín, feldíszítve, ünnepi kis bútorokkal, hatalmas díszekkel varázsol el. Míg a főtéren a hatalmas világító gömb lett a város kis szívmelengető közösségi kuckója, ahol esténként kicsik - nagyok, fiatalok és idősek együtt fotózkodnak, míg kezükben a finom Sangiovese borból készült finom téli meleg finomság gőzölög. Az utcák felett hatalmas világító gömbök lebegnek, mint egy téli mese elvarázsolt kisvárosában, míg a házakon fényes csillagok ragyogják be az éjszakát. A régi piactér épülete pedig egy fényjáték karácsonyi színeibe öltözve kápráztatja el az arra járókat. A sarkon lévő pálmafa is karácsonyi fényeket kap, s a házmester is már felállította a kis Betlehemet és a karácsonyfát a ház földszintjén, mely alá a lakók pici finomságokat tesznek ki a ház közössége részére. Színes cukrok, kézzel készített díszek gyerekrajzok, ilyenkor még a lift is mosolyog, na meg a kutyánk is szeret beülni a fa alá - mindenhol, mindenkor :)

11_maggie_unnepi_diszen.jpg

 

10_utca_fenyekkel.jpg

9_esti_fenyek_gomb.jpg

14_piros_szomyeg_nappal.jpg

8_haz_csillagokkal.jpg

13_nappali_udine_december.jpg

Ebben az időszakban, sokszor ültem ki a mi kis szeretett kávézónk teraszára  még így a csípős decemberi hidegben is, s egyszer sem fáztunk, mert Udine mindenkit olyan erősen körbeölel. A kis ablaknál ülve a székeken csak figyeltük ahogyan kedves családok rohangáltak fel és alá a is utcákban, majd peckes kis skacok éreztek kékes pufi dzsekiben, hozzá zöld bojtos sapkában és a sapka színéhez tökéletesen illeszkedő csizmában, ünnepélyesen menetelve a piros szőnyeg adta ünnepi hangulatban. Aztán ahogy a kirakatban éppen a 6 literes üvegbe csomagolt narancs mennyországgal szemeztem, s a testes kis Aperolos palackban saját magam mosolyát láttam visszakanyarodni felém, jó érzéssel töltött el, csakúgy, maga a pillanat, amire sokszor nem kell magyarázat, hogy Olaszországban éppen miért és hogyan, de olyan jól és szélesen el lehet mosolyodni.

Aztán megláttam: „UNICORN LATTE” …. kék habos csoda integetett az üvegen keresztül, először azt hittem nem látok jól, majd az ünnepi fényekben tágra nyílt pupillám mellett, rendesen pislogtam, mire kiderült, konkrétan a téli szezon valószínűleg legegészségesebb itala az, melyet kedvenc kis kávézónk is árul. A kék színű csoda, -  spirulina algából, maca teából, gyömbérből kókusztejből és ….készül, teljesen glutén és cukormentes, s az illatának fensége ott és akkor magával ragadott. Tudtam, hogy mostantól ez egy kötelező élmény lesz, kiülni a piros szőnyeg fölé, elbambulni az utcák igéző fénysoraiban, hallgatni az olaszok életvidám csacsogását és csak úgy lenni, szeretett kisvárosom kellős közepén. Az ital feltöltött, elbűvölt s azt hiszem picit el is varázsolt, mert bár először azt hittem nem hiszek a fülemnek, de a kávézó kirakat üvege mögött a bártender fiú, olyan tenorral kezdett el énekelni, hogy azt hittem leesek a székről. A járókelők is megálltak, s a teret körbelengte egy kellemes olasz dallam, egy magas fekete hajú fiútól, aki a maga fantasztikus kisugárzása mellett, - elegáns kis fekete mellényben, miközben a koktélokat készítette -, búgó hangon folytatta a körülöttünk lévők által kért dalok éneklését. Udine-ben tényleg mindennapra jut egy csoda :) A kék ital ettől a naptól kezdve, mint egy mágikus kis csoda a mindennapok része lett, mert íze és finomsága a téli időszak tökéletes összhangját adta vissza. 

15_piros_szonyes_kingus.jpg

17_teraszon_a_kek_latte.jpg

16_unicorn_latte.jpg

18_aperol_kek_cucc_es_kirakat.jpg

19_a_mi_kis_kavezonk_hausbrandt.jpg

A másnapi kötelező teendők sokasága szélsebesen megérkezett. Tudtam, hogy iszonyú feszített tempójú nap lesz, így már reggel a zuhany alatt elképzeltem magamnak, hogy ez akkor is egy tökéletes, mosolygós nap lesz. A notebook táska szerény 15 kg-ját magamra aggatva, mint egy igazi irodai karácsonyfa indultam el a Via Gemona hangulatos utcáján, ahol a kávézók között apró pici régiség üzletek, igazi korabeli retro kötöttáru bolt, valamint a széles kínálattal rendelkező zöldséges után, a mi kis templomunk, majd az automatikus és interaktív alkalmazásokkal felszerelt kutyamosoda mellett gyalogoltam. 

Napsütötte reggel volt, az iskola udvaron igazi erőteljes gyereksikolyok tudatták, a suliban éppen szünet van, és a gyerkőcök kint rohangáltak, a decemberi nap D vitaminnal dúsított frissességében. Ahogy az utam vitt előre, a boltok száma csak nőtt és nőtt, arányosan a macskakövekkel. A Via Mercato Veccio-t elérve pedig pontosan rájöttem, hogy mitől lesz még szebb ez a nap. Karácsonyi "WINDOW-SHOPPING" - azaz kirakatnézelődés. Az olasz kirakatok felérnek egy csodával. Valahogy olyan kellemesen női lelket simogató energiák áradnak belőlük. Minden üveg mögött egy igazi kis téli világ elevenedett meg,akár így akár úgy. Hatalmas jégcsapokon lógtak a meseszép gyapjú sálak, arany oszlopokon pedig a legújabb gyöngyökkel díszített "udvari" bársonycipellők. Hiába, az olaszok ebben is fantasztikusak….a kirakataik műalkotások, a legkörültekintőbb részletességgel figyelve a díszletekre és harmóniára. A tél stílusos darabjai így kora reggel csábítóan szuszogtak a hideg üvegek visszatükröződésében és piha puha mivoltukban várták új gazdáikat. Hiába ez a tél valahogy most nagyon én vagyok…. Szőrmék, puha piros, nehéz zöldselyem, bársonyos bordó és megannyi gyöngy, színes kövek, csodás csatok, igazi barokkos kiegészítőkkel, természetesen összhangban és stílusosan egymás részleteiben elmerülve.

32_kek_ruhas_kanape.jpg

Valentino szegecsei a piros bőr táskán fényükkel és eleganciájukkal igazi ünnepi hangulatot varázsolnak, Prada vonalai lenyűgözően egyszerűek és elegánsak, na jó, a bársony téli papucson azért eltűnődtem egy darabig, de el kell ismernem - vízöntőként - imádom a különleges darabokat. Fendi sarkos eleganciája szíven üt, hiszen a szezon táskái fantasztikusak lettek, a kis körben a fordított "F" betás monogram azt hiszem az szezon egyik kedvence. Dolce & Gabbana játékossága a színes kövektől, s flitterek játékán át igazi bolondos darabokat teremtett meg erre a télre. Alexander Mqueen olyan rojthalmazokat álmodott meg, melyek már ránézésre is bonyolult viszonyokat feltételeznek, ugyanakkor pontosan azonnal szembeötlő stílusa miatt, az én figyelmem is megragadta egy mesés fekete táska, piros rojtokkal. Gucci eklektikus, etno stílusa, kicsit népies motívumai vegyülnek a virágok színes kavalkádjával, melyek a télbe színes szívdobbanásokat csalnak, felettébb csodás anyagokkal karöltve, mindehhez elegáns gallérokat megálmodva. A szezon felejthetetlen mindent feldobó darabja, pedig a MASNI, az imádatos bársonyból, gyöngyökből varrt, szőrme díszítéses, csodaszép masnik. Imádom őket, a bojtokkal és rojtokkal együtt. Mert hihetetlenül fel tudnak dobni akár egy egyszerű kedves darabot is. 

20_alexander.jpg

27_gucci.jpg

28_valentino.jpg

 

29_fendi.jpg

30_ysl.jpg

 

21_gucci_es_panettone.jpg

25_bordo_csodak.jpg

A részletek mint mindig az olasz divatban is fontosak, az öltések pontossága, az anyagok minősége, a mesés szabásvonal, s az egyszerű, tiszta elegancia, amely nap mint nap elsétál előttünk, ha Olaszországban vagyunk. Itt a nők szeretik viselni ami rajtuk van és alapjaiban szeretik önmaguk. Büszkén és vidáman teszik fel a legpirosabb rúzst, húznak elegáns kabátot még a hétköznapi rohangáláshoz is, és veszik fel legszebb darabjaikat, a hétköznapok rohanása közben is hiszen igen ....egyszer élünk. A telet felmelegítő bordó, piros, s árnyalataik áthatják az utcákat. Megannyi színes, piros, vörös, bordó csoda vonul együtt elegáns gazdájával, igazi ünnepi hangulatot adva ezzel a kis utcák pislákoló fénye mellett. Szeretem a bordót, s most hogy a műszőrme igazi reneszánszát éli, elengedhetetlen hogy az ember ne szerezzen be alapdarabokat. Szőrme sálak, gallérok, táskadísz, s kiegészítők. Hiszen ezekkel minden alapdarabot remekül fel lehet dobni. Egy szó mint száz az olasz divat, karácsonykor is hódít és mesés darabjainak önmagában már a látványa is beleégette magát a szívembe, így megannyi stílusgondolattal robogtam tovább az iroda felé. 

24_masnis_cipo.jpg

26_twin_set_jo.jpg

.....Éppen ott festegetett aznap is, a tér piciny részleteit életre keltve, csak most karácsonyi hangulatban, színekkel körvonalazva álmodta meg ecsetének apró szálainak a segítségével - Udine történelmi kisvárosának piciny főterét. A kedves idős festőbácsi nyugodt volt, hagyta, hogy arcát finoman érintse a nap. Mostanában nem nagyon láttam, - így egy különlegesen jó érzés szaladt végig rajtam, hiszen Ő ide tartozik, a mi terünk része, mivel alkotásaiban nap mint nap gyönyörködhetünk. Ő egy ikonikus alkat, aki Udine épületeit, kedves tereit, szűk kis utcácskáit lehelli rá a festővászon finom szöveteire. Aznap is csak megfigyeltem, mialatt kedvesen szuszogva forgatta az ecsetet a kezében, keltek életre a házak színes kis ablakai, a fények, a templom ünnepi terasza, a biciklisek hada a macskaköveken és maga úgy az egész mese, ami Udine-ben nap mint nap körbevesz minket.

Ünnepek előtt, után és közben, karácsonykor, húsvétkor, alapjaiban mindenkor....hiszen valahol ez a legfontosabb! Éljünk úgy, hogy legyen egy picit mindennap ünnep, egy picit minden pillanatnak adjuk meg a módját és még a rohanó percek közepette is, figyeljük magunkra, egymásra. Tudjunk szeretni, adni és kapni, s járjunk nyitott szívvel. Minden visszajön és az élet mindezt meghálálja. Csak ki kell nyitnunk a szívünk, egy kicsit jobban mint eddig, és meg kell tanulnunk jobban egymás felé fordulni. Kezdjük azzal, hogy kívánjunk egy ismeretlennek holnap Boldog Karácsonyt, összefűzve egy kedves mosollyal. Én innen a mi napsütötte Egy kis Itáliánkból megannyi szeretetet küldök nektek, telis - tele sok szép gondolattal. Legyen mesés karácsonyotok! 

Nagyon Boldog Ünnepi készülődést kívánok Nektek, csodaszép & Kellemes Karácsonyt kedves olvasóim, Nektek és szeretteiteknek! Minden karácsonyi álom és kívánság váljon valóra :)

festobacsi.jpg

 (A képeket és a tartalmat szerzői jogok védik. Mind a fotók és a szöveges tartalom Semperger-Sommariva Kinga  alkotásai. Így a képek és a tartalom egészének, vagy akár annak csak részletnek továbbközlése, megosztása, csak és kizárólag az eredeti forrás, és link megnevezésével, valamint a szerző beleegyezésével történhet. Ellenkező esetben szerzői jogsértés esete állhat fent, mely jogi következményeket vonhat maga után. Köszönjük a megértést, a Szerző)