Egy Kis Itália

Friuli Venezia Giulia egy tüneményes régió. S a legszebb, hogy bájait és igazi szépségét szereti véka alá rejteni, így már azzal is örömet szerezve nekünk - nekem, hogy ezeket az apró csodákat felfedezhetem - felfedezthetjük Veletek. A régiónk ugyanis telis-tele van olyan városkákkal, természeti csodákkal, történelemmel, melyeket azt hiszem sokan keresünk, hiszen pontosan az ilyen érintetlen, felfedezetlen helyek repítenek el minket egy olyan Olaszországba, ahol pontosan azt érezhetjük, hogy úgy éljük át a perceket, ahogyan az ott élők. S azt gondolom a vágy egyre inkább az hogy így utazzunk. Lassan, elengedve a kötelező köröket, a sorbanállós turistahelyeket, az előre megváltható belépőkért vívott harc helyett pedig csak úgy legyünk, szívjuk be a hely szellemét és adjuk át magunkat annak, ami körbevesz minket, mindenféle kötöttség nélkül. Mi így szeretünk lenni, utazni, s írni is úgy szeretek Nektek, ha a hely, az érzések, az illatok, az ízek, mind találkoznak, "beszélnek" a sorok között. Úgy érzem máshogy nem is érdemes. 

Mióta ebben a térségben élek, nap mint nap rá kell jönnöm, hogy Friuli Venezia Giulia egy főnyeremény régió, mert megannyi szempontból ideális, kikapcsolódásként, hegyi túrázásra, UNESCO városkák felkutatására, tengerben való pancsolásra, s a teraszos dombok közötti borozgatós estékben való elnyújtózásra, a "kötelező" kőházas tájképben. Minden megtalálható nálunk, amit Olaszországban szeretünk és nem utolsósorban, Szlovénia után mi vagyunk az első régió, így autós útként, frenetikus célpont vagyunk. Emellett Friuli nagyon barátságos, rendezett, tiszta és biztonságos térség, melyről nap mint nap mint egy-egy boldogságmorzsáimat az Egy kis Itália oldalamon is olvashatjátok, fotókkal, színekkel, pillanatokkal édestíve a mindennapokat innen tőlünk, Olaszország Észak - Keleti kis pöttöm csücskéből. Hiszen, még az 5. legkisebb olasz régió is, bizony mi vagyunk. De most jöjjön valami különleges, valami ismeretlen, kedves kis város, ami nekem ugyanúgy felírta magát az "első látásra Friuli szerelem listámra". Bízom benne, hogy legalább Nektek is ennyire tetszik majd. 

Egy újabb rejtett kis csodát, egy kellemes hangulatú kis városkát mutatok be Nektek, amelynek öreg falai között, megannyi báj lakozik és csodásan ölelik körbe a városfalakat szépséges víziutak, buja zöld parkok,  templomtornyok és kellemes árkádok sokasága. S nem mellesleg remek gasztronómia, finom pasta-k, s hozzáillő frenetikus borok. Pordenone már a rómaiak korában is kellemes mezőgazdasági farmokkal látta el és csodás villákkal díszítette a régió további történelmi városkáinak sokaságát, s bája mind a mai napig fennmaradt. Remek tortellinit és tésztákat árusító kis üzleteiről nem is beszélve, melyeket mind a mai napig történelmi családok üzemeltetnek, így a város gasztronómialilag is mondhatni, "kihagyhatatlan". Az árkádok alatti pici boltok hangulatáról pedig ne is beszéljünk, mert itt minden olyan, mintha egy nagy mesekönyvbe csöppentünk volna. 

A városka 1278-ban Habsburg családi felügyelet alá került, míg a 14. században a települést körülvevő vízi utak segítségével, bőséges kereskedelmi opcióval és kapacitással rendelkezve, Pordenon bizony virágozva csak nőtt és nőtt. A városkát körülvevő csodaszép mélyzöld folyó neve: Noncello, mely egyben a városka kikötőit magában foglaló Portus Naoinis névből származva kapta a nevét is későbbiekben. A Noncello-n kis hidakon lehet átkelni a Centro Storico felé, ahol számos park és mesés flóra, fauna fogad minket, s ahol karikát kergető gyerekek, kerekező fiatalok és a padokon csacsogó kisöregek nyugodt, olasz kisvárosi látványa fogad majd minket. Pordenone igazi nyugalom szigete, s nem mellesleg, a harsogó zöld Noncello partjának lágy ölelésében, piknikezni "sem utolsó", igazi Friuli csodahely. 

Színes téglasorok, sziporkázó robogók, történelmi freskók, csodaszép fa berakások kísérnek minket, a múlt antik hangulatával aláfestve. Miközben a kifejezetten kellemes elrendezésű és térben is egyértelműen kereskedelmi aktivitásra tervezett, központi főutcán sétálunk, melynek árkádjai alatt, ma is mesés kis üzletek találhatóak. Az igazi régi kis olasz üzletek, amelyek hangulata teljesen olyan érzést kelt, mintha Hagriddal© sétáltunk volna a Diagon Alley-n©, ahol az ici pici csupa csoda boltokban, megannyi varázslatos dolog kacsint ránk vissza. Kézzel készült gyönyörű szőttesek, mesés ékszerek, kiegészítők, vaskos könyvek, fa gyermekjátékok, - kockák hangulata, tortabolt és tésztaüzlet, s a megannyi könyvesbolt és kávézó tényleg igazi Harry Potter© hangulatban repít vissza minket a múltba, a nyugalom kíséretében, olaszos sítlussal karöltve. Pordenone főutcáján sétálni egyszerre, sikkesen kedves, ugyanakkor szemet gyönyörködtető és valami végtelen nyugaloba billenti ez a városka az embert. Erről részben biztosan a mediterrán színek harmóniája is tehet, mert a hely szellemének bája remek ecsettel festette meg ezeket az apró utcákat, épületeket. 

A városkában megannyi remek étterem, Osteria található, ahol Pordenone-ban kötelező valamilyen pasta-t enni, hiszen megannyi család szíve lelke, kötődik itt a friss Pasta történetéhez, melynek monumentumait a városban járva-kelve is megcsodálhatjuk. 1843-ban bizony ebben a kedves kis városban, Angelo Tomadini az első aki friss tésztából, szárított Pasta-t hoz forgalomba, mellyel megalapozza a helyi kis tésztaüzletek forgalmát. A család kedves és több generációs történetét a városban sok helyen olvashatjuk, mint egy kis helyi legendát. A tészták pedig ..... mennyeiek, haza is hoztunk belőle, ez nem is volt kérdés. A helyi kis üzletek kínálata között válogatva pedig, természetesen ott helyben is fogyasztottunk nem is keveset. 

De mivel Apósom az igazi gasztronómiai lexikon a mi családunkban - így ha éppen egy adott környék "legjobb éttermeiről van szó", ne legyen a nevünk Sommariva, ha nem ütöttünk volna egy legyet két csapásra és egy nap ne látogattunk volna meg legalább két Osteriát, amelyeket Nektek is szívből javasolok. A szavak helyett meséljenek a képek, a kedves kis színes szűk utcákban pedig engedjük el a hétköznapokat és adjuk át magunkat a kiszűrődő autentikus olasz illatoknak. Mert Pordenone-ban bizony isteni illatok vannak. A hely, ahol a fő ebédünket töltöttük el, egy igazi mesés kis történelmi épületben van, természetesen helyi család által üzemeltetett, kellemes teraszhelységgel, - igazi kis olasz "kifőzde" , egyszerű menüvel, csodás tésztákkal, s remek borokat kínálva. A borlapon a képeken a család csücsül, imádtam, beleolvasgatni náluk minden anyagba, mert olyan szeretettel és felkészülten szóltak a vendégeknek. ahogy csak lehet. Az étterem az Al Cenacolo, amelyet szerintem Pordenone-ban nem szabad kihagyni, márcsak az atmoszférája miatt sem, a friss burrata-val készült capribogyós és olivás tésztáról már nem is beszélve. 

S csak hogy ne érjen véget a tündérmese, s az ízek és illatok vonulata, tovább sétáltunk a mesés színes kis utcák kellemes, lassú hangulatában, amit én Friuli-ban külön szeretek, mert itt nálunk sosincs tömeg, mindenre van idő és hála istennek a mi régiónk az abszolút TOP szerintem az "Off Track" típusú olasz régiók közül, s nálunk egy dolog abszolút nincs - TÖMEGTURIZMUS. Ez az egyik legnagyobb előnyünk és boldogságunk is, mert így tényleg otthon érzi magát az ember, nincsenek esernyős turista tömegek és hála istennek a nagyobb buszok is sok helyre hozzánk, egyszerűen nem férnek be. Így aztán gyermeki örömmel a vállunkon, miközben élveztük a hűs kis utcákat ballagtunk tovább, míg a másik, - apósom által is javasolt helyre érkeztünk, ahol egy kis desszert és kávé várt minket a teraszon és cuki kis olasz családok, akik kellemes, nyugodtan hangnemben a gyerekeikkel játszottak, kártyáztak és várták a bambit és a gubana-t. 

Egy jó tanács, ha ebben a szépséges történelmi városkákban éttermet és Osteria-t kerestek, érdemes olyan helyekre menni, amelyek LOCALE STORICO fémjelzéssel hívogatják a vendégeket. Ezek ugyanis általában híres, neves szépséges történelmi épületben lévő kis helyek lesznek, ahol a régi ódon receptek köszönnek majd vissza ránk és az alapanyagok is tradícionális, helyi termelőktől vannak leginkább, s mivel ez egy "Certifikáció" alapvetően mutatja nekünk, hogy valószínű, itt olyan nagyon rosszat nem ehetünk. Egy másik ilyen szuper hely Pordenone-ban az öreg kis Osteria del Moro, amelynek amilyen béna a kis weboldala, s amilyen öreg az épülete, annál ízletesebb finomságokat tesznek az asztalra. A LOCALE STORICO táblákat pedig úton - útfélen megtaláljátok majd a régióban, hála istennek sok van belőle. Töltse meg szívetek - lelketek a Friuli vidék íze és a konyhánk tradícionális, hagyományos mivolta. 

Ebéd után mindenképpen érdemes kimenni a főutcára, ahol mesés villák festett bája fogad majd minket, csoda elegáns házakkal. S egy fontos dolgot ki ne hagyjunk ha Pordenone-ban járunk, mert ahogy sok olasz városkának, itt is van ám "ferdetorony" s egy igazi cuki városháza, méghozzá nem is akármilyen, melynek a tövében friss, illatos pörkölt kávéból készülő igazi remek espresso-k várnak minket. Gyertek, kövessetek, ezt is megmutatom Nektek, nyári színekben, igazi mediterrán falak mellett haladva, mert ha már egyszer itt vagyunk, a pici utcák szívdobbanását követve, Pordenone-ban is remek dolog csakúgy elveszni az olasz dolcevita feelingben. A nyugalomban, a kellemes mediterrán színekben, a susmusoló régió rádiók házakból kiszűrődő "quando, quando" slágerének ütemében, miközben a szívünk jelez - irány egy jó kis espresso a templom és a városháza tövében. 

Ez a tüneményes kisváros, épületeinek elegáns báját és történelmi meséinek hagyományát, az 1270-es évek elejétől őrzi, mikoris a folyó köré telepedve megalapították ódon báját elődeink, - Habsburg család által fémjelzett ősökkel. A folyók adta logisztikai előnyök és lehetőségek által a városka nagyon szépen fejlődött és kereskedelmi központtá alakult, szolgált a velencei hadjárat, majd látta Napoleon seregeit is, 1855-től pedig egyik kiemelkedő vasúti logisztikai központjává is vált a régiónak. A II. világháború után a híres Zanussi márka indult innen világhódító útjára. A városka ezután virágzó, stabil jövőt alapozott meg a régióban, megőrízve, a történelem és a hagyományok régivágású, elegáns, sikkes olasz mivoltát, mely a vároháza, az azt körbeölelő templom és az annak tövében, magányosan az eget kémlelő 79 méteres "Campanile" -t is. A Szt. Márk Dómban ( templomban ) mely magához öleli a szép harangtornyot, csakúgy halkan jegyzem meg, hogy egy csodaszép Tintoretto festmény is megtalálható. Nem szabad kihagyni, hogy megnézzétek, ha arra járok, a kellemes, puha hűvösről nem is beszélve, mely a templomban fogad, melynek nyitott ajtaján a közeli hűs folyók finom lehellete is átjárja a szent és áldott teret. 

S hogy mi tetszett nekem olyan nagyon nagyon ebben az igazi olasz kisvárosban? Az, hogy Pordenone belvárosa, egy igazi kis ékszerdoboz, jó elveszni az árkádok és a színes falak között, érdemes csak úgy be-bemenni a főutcáról nyíló kicsiny szűk sikátorok közé, melyek általában egy - egy folyóparti kis házikó, villa, vagy csodás parkok közé vezetnek, ahol buja zöld szigetek várnak. Mi véletlenül pont egy restaurátor műhelyeket tömörítő helyi kis villa épülethez sétáltiunk be, (természetesen csakúgy - Friuli-ban ez a legjobb, hogy nem kell tervezned!) - ahol igazi Csodaország hangulat volt. Régi antik kerékpárok vártak a ráncos falak alatt pihenve, hangulatban, csodás csillárok csüngtek az udvaron és mivel éppen ebédidő volt, szinte láttuk az ódon falak csendjéban a pókhálókon megcsillanó nap kellemes mosolyát. A növényeken pedig egyértelműen látszott, remek helyük van, vigyáznak rájuk s valaki mindennap locsolja az ablakokban csücsülő hortenziákat és egyéb mediterrán csodákat is. Jó érzés volt tudni azt, ahogy Friuli régióban mindenhol, hogy Pordenone városkában is bizony úgy minden a helyén van. Bájosan, ódon hangulatban, színekkel körbevéve, szeretettel, odafigyelve és gondozva. Friuli ilyen. Egy igazi csoda. Élőben.

( A városka amúgy Udine-től 45 percre van. Grado-ból pedig 1 óra 15 perc alatt lehettek ott. Nagyon nagy szeretettel ajánlott!)

NÉVJEGY: Egy kis Itália - Boldogságmorzsák nap mint nap, - Olaszország, Friuli régió titkos vidékeiről 

Szerző / saját fotók: Sempeger - Sommariva Kinga. A képek / szöveg szerzői jogvédelemmel ellátott tartalmak, így egyéb jellegű teljes vagy részleges továbbközlésük nem engedélyezett, csak és kizárólag a jelen linken elérhető - teljes tartalom forrásának megosztásával, vagy a szerző írásos engedélyével. Az egyéb forrásból származó fotók, minden esetben jelölve vannak. 

Az Egy kis Itália Facebook oldalon olaszos életképek, életérzések, pillanatok, mindennapi történetek érkeznek, javarészt Friuli régióból. Az Egy kis Itália YouTube csatornán kedvenc olasz családi receptek, s vidékek mutatkoznak be. A Come to Friuli oldalon - Friuli régió bájos szépségei, nevezetességei tölthetnek Benneteket, míg Grado csodáiról pedig a Come to Grado oldal kalauzolja a kedves régi, visszatérő és majd új vendégeinket. Akik pedig szeretik a szép fotókat, s felvételeket, szeretettel ajánlom Instagram oldalam is, melyet itt a linken, Egy kis Itália név alatt értek el. 

Az Egy kis Itália zárt csoportban a Facebook-on pedig megannyi olaszországi információt olvashattok, utazási élményeket, recepteket, programokat, napi inspirációkat. Egy kellemes közösség, ahol az Olaszországot szerető és kedvelő emberek találkoznak, amely csoportba, 3 kérdés megválaszolása után, csak és kizárólag létező profillal, adminisztrátori szűréssel, beléptetéssel lehet bekerülni, a csoport szabályzatainak elfogadása mellett. 

Szeretettel várunk Benneteket megannyi felületünkön.