Olaszország egy kicsit másként - életvidám hétköznapok, izgalmas utazások, ízes élet & "dolce vita" - egy magyar lány tollából, Pizzaországról.

Egy Kis Itália

Toszkána, macskakő és a vörös esernyő...

2016. október 29. - BellaItalia

Amikor beköszönt a multicolor színű ősz, ösztönösen elkezdünk felkészülni a télre, a meleg, nehéz ruhákra, a bekuckózós, teaillatú napokra, amikor esténként olyan jó otthon finom gyertyákat gyújtani. Az időjárás és az évszakok mindenkori szépsége, az olaszoknál stílusteremtő. Természetes, hogy az itteni hetekig tartó őszi esőzések is tudnak első ránézésre nagyon depisek lenni, s a szürke minden árnyalata áthatja a macskaköves kis utcákat, de a szürke még ha ködös is, ugyanolyan életenergia az olaszoknak, s ilyenkor van igazán az, hogy élénk színekbe öltöznek, előkerülnek a színes zoknik és minden ami feldobja az őszi hangulatot. A stílus, és mosoly ekkor is elmaradhatatlan. Függetlenül az ősz zordnak tűnő napjaitól, mindenben és mindenhol ott a stílus, a szépség és a mosoly....Ahogy a macskaköveken, úgy a színes kis házak ablakaiban is.

Egy őszi nap volt, amikor a sárga és barna minden árnyalatában úszó Toszkánában keringtünk a kis hegyi lankák között és éppen Montepulciano-ba vitt az utunk, ahol az esti szépséges naplementét, hirtelen sötét felhők, szél sodorták el egy pillanat alatt. Meseszép kis történelmi utcákon bandukoltunk, finom borokat kóstolva, amikor a nyakunkba szakadt az eső. Kellemes langyos, de olyan eső, melyről tudtuk, ez nem egy 10 perces zápor, hanem hosszú és kitartó. A piciny utcácskák mesebeli házikóiban lévő kis boltok, borbárok, mind mind hitelen tele lettek, hiszen mindenki elkezdett bemenekülni az utcákról. Mi is csak szaladtunk és szaladtunk, amikor egyszer csak valami azt súgta állj meg....s akkor ott volt előttem, egy mesebeli mézecskalács ház,a maga bűbájos mivoltával, arra ösztökélve, hogy kedves vándor állj meg és nézz fel rám. A kis ablakok, s maga az egész épület valamiért hívogató volt. Így az esős elől menekülve gyorsan be is szaladtunk a kis ház oldalában lévő kis kávézóba. 

20151004_114442_kisebb.jpg

Olyan volt mint a Harry Potter mesékben, amikor azt hiszed, hogy díszletek vesznek körbe és egy film forog körülötted. Bent kellemes hangulatú mini kis kávézó volt, finoman gőzölgő kávéval, kellemes helyi karakterekkel, természetesen isteni vörösborokkal kirakott hatalmas fali polc, régi címkékkel, rézedényekkel és nagymamáink színes üvegpoharaival. Egy gyors kis fekete után, valamint az ódon boros címkék áttanulmányozása után úgy döntöttünk, hogy tovább is indulunk. Éppen kiértünk a kis mese kávézóból, amikor megszállt az az érzés, hogy valami most történni fog, s nem véletlenül vagyunk, most, itt....S akkor a kis meseház ajtajából kilépett Ő, a mesebeli nagymami. Stílus, szépség és harmónia minden téren...Nemcsak azért, mert amilyen stílusban volt felöltözve, nemcsak azért, mert bár lehetett vagy 85 éves, de kortalan szépsége az egész utcát beragyogta., még így a nagy szürkeség közepén is. Valószínűleg azért, mert neki ott és akkor kellett jönni, hogy lássam, hogy meggyőződhessek arról, hogy igenis a szépség kortalan, a stílus mindenek felett és a mosoly pedig mindig alapvető és az egyik legszebb ékszer, amit egy Nő viselhet. Fehér csipkeszoknyája mellett, keményre vasalt állógalléros fehér blúzt viselt, fehér gyöngyökkel, fehér fülbevalóval. Mindehhez egy bőrdzseki, egy meseszép fekete clutch is dukált. Fekete csizmát viselt, valamint gyapjú, egyértelműen valamilyen full designer bokamelegítővel. Tüneményes volt, minden értelemben....

montepulciano_neni.jpg
Testtartásán látszódott a kor, de mérhetetlen eleganciával viselte. Piros mintás esernyőjével, csak úgy szelte a kis köves utcát, s amikor észrevette hogy fotóztam, minden mosolyával odabiccentett, természetesen távolságtartón, de végtelen szeretettel. Úgy éreztem, ez volt a napi küldetésem, ez volt az a pillanat, amiért annyira és nagyon megérte, hogy éppen ott és akkor jelen voltam. Mert ezekért a felejthetetlen pillanatokért élünk. Azokért, mely percek olyan bizsergést okoznak, amelyek pozitívan mindig belénk égnek. S fújhat szél vagy orkán, szakadhat eső, a pillantok szépsége mindenben ott van. Csak észre kell vennünk :) <3 Azt hiszem nekem ez a feladatom. Észrevenni a szépet, a jót, továbbadni, leírni, feltárni Nektek, kedves olvasóimnak, hogy igenis még inkább eljusson a tudatunkig, hogy a jó és a szép létezik, mindenhol ott van, csak észre kell vennünk. <3 

(A képek és a tartalom a szerző jogtulajdonát képezik. Továbbközlésük csak és kizárólag a szerző írásos engedélyével történhetnek meg,vagy a blog, az oldal, mint hivatalos forrás megosztásával. Köszönjük!)

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.